Valószínűleg olvasóink jelentős része került már kapcsolatba fizetésképtelen gazdasági társasággal, és sokan megtapasztalhatták már a magyar jogrendszer ?korlátait? egy ilyen helyzet kapcsán. Ha a kontinens más államainak joggyakorlatát vesszük górcső alá, azt tapasztalhatjuk, hogy még sehol nem találták ki a tökéletes megoldást, mert vélhetően nincs is ilyen. Mindettől függetlenül a probléma egyre nagyobb, egyre többeket érint.

2008-ban havonta átlagosan ezer gazdasági társaságot számoltak fel, 2009-ben eddig már több mint 4 ezer ellen indult felszámolási vagy végelszámolási eljárás. Ez év végéig legalább 23 ezer társaság szűnhet meg a tavalyi 11 500-zal szemben. Tehát minden 15 percben tönkremegy egy vállalkozás Magyarországon.

Csődeljárás és felszámolás

De lássuk, hogy a jelenleg hatályos magyar jog milyen eljárási lehetőségeket biztosít fizetésképtelenség esetére. Az 1991. évi XLIX törvény (a továbbiakban: Cstv.) ? amint azt elnevezése is mutatja ? alapvetően két különböző eljárás szabályait tartalmazza: a csődeljárásét és a felszámolási eljárásét. E fogalmakat a Cstv. világosan határozza meg, és egyértelműen elhatárolja egymástól.

?A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós ? a csődegyezség megkötése érdekében ? fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.?

?A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.?

A két jogintézmény közti különbség egyértelmű: míg a csődeljárás ? a laikus szóhasználattal és a hiedelmekkel ellentétben ? nem jelenti a gazdasági társaság megszűnését, hanem pont annak életben tartását szolgálja, addig a felszámolási eljárás egy ? a fizetőképességét helyreállítani már nem képes ? gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésének szabályozott módja.

Hazánkban igen kevés csődeljárás zajlik, illetve zajlott a közelmúltban. 2008-ban egyáltalán nem is volt ilyen, 2007-ben, illetve 2006-ban pedig számuk kevesebb volt 20-nál. Pénzügyi válság idején különösen nagy probléma, hogy a cégek nem élnek a fizetőképesség helyreállítását szolgáló csődeljárás, és az ezzel együtt járó csődvédelem eszközével, hisz egy társaság felszámolása, annak jogutód nélkül történő megszűnése senki számára nem kedvező, míg a csődeljárás és a csődvédelem esélyt biztosít a vállalkozás megmentésére.

A legnagyobb problémát abban látom, hogy a csődvédelmet ? fizetési moratóriumot ? kért vállalkozást a gazdasági élet szereplői valahogy úgy kezelik, mint a léket kapott óceánjárót, melynek utasait azért nem mentik ki, mert a mentők félnek, hogy vizesek lesznek. A hitelezők nem bíznak a csődeljárás alatt álló gazdálkodó szervezet pénzügyi stabilitásának helyreállításában, a ?lék befoltozásában?, és sokszor e magatartásukkal saját követeléseik megtérülését is veszélyeztetik.

Példa: autópláza csődeljárása

A csődvédelemben részesült vállalkozások nehézségeit jól példázza a Csiki-Bege Autoplaza Kft. esete is. A társaság 2009. márciusában kért csődvédelmet (helyesen: indított saját maga ellen csődeljárást). Dr. Csiki-Bege Lajos ügyvezető a minap számolt be a csődvédelemmel és a csődeljárással kapcsolatos tapasztalataikról. A csődeljárás megindításának bejelentését követően cégük partnerei ? a bankgaranciák és inkasszók lehívásával ? sokszor indokolatlanul ?blokkolták számláikat?. Több partnerük felfüggesztette utalásos fizetési lehetőségüket, a bizományosi készleteiket elszállították, szerződéseik egy részét felmondták, a közüzemi szolgáltatók előre igényelték a díjakat.

Ez a hitelezői magatartás bár lehet jogszerű, mégsem szolgálja a csődvédelmet kérő, és közvetve a hitelező érdekeit sem, hiszen éppen az utolsó esélyt megragadni kívánó vállalkozás helyzetét teszi még terhesebbé, megfosztva őt a talpra állás esélyétől.

A Csiki-Bege Autoplaza csődeljárása azonban több előremutató elemet is tartalmazott. Komoly siker, hogy a cég hitelezői érdemi tárgyalások folytatására is hajlandóak voltak, így a fizetési moratórium létrejöhetett az inkasszók visszavonásával. Ennek köszönhetően a cég 20 ügyfele részére megoldotta az autók átadását, és garantálni tudja minden jövőbeni vevőnek a járműátadásokat. Emellett külső tanácsadó segítségével átvilágítják, majd reorganizálják cégük tevékenységét. A Csiki-Bege Autoplaza Kft. csődvédelme sikerrel járt, a csődeljárás betöltötte ? a jogalkotó által neki szánt ? szerepét.

Alapvető szabályok csődeljárásra

Röviden tekintsük át a csődeljárásra vonatkozó alapvető szabályokat. Az eljárás első szakasza a csődeljárás iránti kérelem előterjesztésétől a fizetési haladékot tartalmazó végzés, illetve a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzés meghozataláig tart. A második szakaszra csak akkor kerül sor, ha a bíróság fizetési haladékot tartalmazó végzést hoz, s ez lényegében a moratórium időszaka. Ez alatt nyílik lehetősége az adósnak egyezségi tárgyalás keretén belül megegyezni a hitelezőivel a tartozása kiegyenlítéséről, s ennek eredményét be kell jelentenie a bíróságnak. Ezt követően a bíróság vagy megszünteti az eljárást, vagy a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az adósnak tehát ? ha az eljárás mindkét szakaszát végigjárja ? két tárgyalást kell tartania, de ezek nem a bíróság előtt zajlanak, illetve az egyezség nem kerül bírósági jóváhagyásra.

A csődeljárást az adós gazdálkodó szervezet ? az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett ? székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság előtt kell kezdeményeznie. Az EU más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet ellen megindított fő- vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

Csődeljárás csak az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének a kérelmére indulhat. Fontos azonban, hogy nem minden gazdálkodó szervezet élhet a csődeljárás lehetőségével, ugyanis egyes gazdálkodó szervezetekre vonatkozó speciális szabályok kizárják ezt.

További fontos feltételek

A csődeljárást kezdeményező kérelem benyújtásához szükséges a következők egyetértése:

• a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlés vezetésével működő állami vállalatnál az általános vezetést ellátó testület;
• szövetkezetnél a közgyűlés;
• közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, kft.-nél és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, rt.-nél a közgyűlés;
• államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, trösztnél és egyéb állami gazdálkodó szervnél az alapítói jogokat gyakorló szerv; ? egyes jogi személyek vállalatánál és a leányvállalatnál a létesítő szerv;
• tröszti vállalatnál a tröszt előzetes egyetértése szükséges.

A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, illetve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, valamint az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.

Fontos, hogy a csődeljárás iránti kérelemhez csatolni kell

• a fentebb felsorolt szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot,
• három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget),
• az adós adószámát,
• a hitelezők névsorát,
• a hitelek összegét és a lejáratok időpontját, illetve
• a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot.

Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtásáig az esetleges korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre került.

Tárgyalás a fizetési haladékról

Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében, a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül tárgyalást tart. A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék ? az adós választása szerint ? legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat.

Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az adós csatolt mérlegé­ben (egyszerűsített mérlegben) szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát.

A hitelezőkkel folytatott tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy hitelesíti. Ha a hitelezők a fizetési haladékhoz hozzájárulnak, a részt vevő felek cégszerű aláírással ellátott hozzájáruló nyilatkozatai, illetve a tárgyaláson részt vevőknek a megállapodás aláírására szóló cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezik. Az adós gazdálkodó szerv a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni.

Különösen fontos szabálya a Cstv.-nek, hogy a fizetési haladék az alábbi jogcímen járó kifizetések alól nem mentesít:

• a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó-előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék;
• a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés;
• tartásdíj;
• életjáradék;
• kártérítési járadék;
• bányászati keresetkiegészítés;
• szakképzési hozzájárulási kötelezettség;
• szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények;
• a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj;
• a vagyonfelügyelő költségei;
• a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó.

A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be, és az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása ? a fenti jogcímen járó összegek kapcsán indult ilyen eljárásokat kivéve ? szünetel. A hitelezői követelések ? ha a felek között létrejött szerződés másként nem rendelkezik ? kamatoznak.

Az adós és a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, valamint a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede kérheti, hogy a bíróság a fizetési haladék időtartamát legfeljebb 60 nappal hosszabbítsa meg. Az erre irányuló kérelmet a fizetési haladék lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani.

Dr. Klausmann Kornél