Ám jelenleg esély sincsen arra, hogy a nagyobb bíróságokon az ügyek egy éven belül befejeződjenek. Az elhúzódó pereskedés pedig idegőrlő és költséges. De mik is az alternatív lehetőségek?

A tárgyalásos úton történő konfliktusmegoldás, a választott vagy döntőbírósági eljárás (arbitráció) és a közvetítői eljárás (mediáció) jelenti a három alternatív megoldást a pereskedés kiváltására. A jogviták rendezésének e cikkben vizsgált egyik lehetséges megoldása a mediációs típusú eljárás.

MI A MEDIÁCIÓ?

A közvetítést végző személy (a mediátor) legfontosabb feladata az, hogy a feleket hozzásegítse a jogvita egyezséggel történő lezárásához, gyakran olyan esetekben, amikor a tárgyalások már holtpontra jutottak. Ebben az eljárásban a mediátor nem vizsgálja a felróhatóságot, vagy a jogellenességet, és nem állapít meg felelősséget sem, hanem csupán ?mediálja?, közvetíti az egyezség létrejöttét. Az eljárás teljes egészében a felek önkéntességén alapul, minden mozzanatához a felek megegyezése szükséges.

A pereskedéstől és a döntőbíróságtól eltérően a mediáció során nincsen külső döntéshozó, a felek maguk oldják meg a konfliktust.

A mediáció egyik célja, hogy elkerülje a ?holtpontok? kialakulását, vagy azon átsegítse a feleket. Fontos cél az is, hogy megakadályozza a vita elkerülését és hozzásegítse a feleket a lehetséges megoldások kidolgozásához. A mediátor legfontosabb feladata a folyamat irányítása, a felek segítése. A mediátor főként a felek érdekeire, nem pedig a múlt eseményeire, az esetleges sérelmekre fókuszál.

A mediációs eljárások kritikus szakasza a folyamat elindítása és a felek bevonása. Miközben a mediácó eredményeként megoldott esetek száma igen magas, addig a mediációs eljárásba mindössze a mediációra kiszemelt esetek 10-40 százalékában sikerült a feleket bevonni. A probléma természetesen leginkább az, hogy a feleket igen nehéz rábírni a mediációs folyamatban való részvételre. Sajnos a konfliktus szereplői legtöbbször azt sem tudják, hogy létezik a közvetítői eljárás, mint alternatív módszer. Sem jogrendszerünk szabályai, sem pedig a tájékoztatás nem elégséges a mediáció intézményének szélesebb körben való ismertté tételére, illetve a mediációval kapcsolatos bizalom kialakítására.

HOGY ZAJLIK AZ ELJÁRÁS?

Az eljárás a törvény szabályai szerint a felek közös megegyezése alapján, az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő írásbeli felkérésével indul.

A törvény 25. § (1) bekezdése összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít. Ennek értelmében a közvetítő nem járhat el, ha

? valamelyik felet képviseli,

? a felek bármelyikének a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója,

? az őt foglalkoztató jogi személynek valamelyik féllel való viszonyában többségi befolyás áll fenn,

? a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,

? az ügyben érdekelt, elfogult.

A felszámítandó díjban a közvetítő és a felek szabadon állapodnak meg. A közvetítői eljárás befejeződik...

? az írásbeli megállapodás aláírásának napjával,

? azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,

? azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy

? a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és a felek aláírásukkal látják el.

A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választott bírósági eljárás keretében érvényesítsék.

MIKOR ALKALMAZHATÓ?

Egyes bűncselekmények esetén a gyanúsított vagy a sértett indítványára (illetve hozzájárulásukkal) is lefolytatható közvetítői eljárás. És ilyenre mód van az egészségügyi szolgáltatások kapcsán keletkező konfliktusok rendezésekor is.

Emellett létezik a ?gyermekvédelmi közvetítői eljárást?: ha a szülők nem tudnak egyezségre jutni a kapcsolattartás módjában vagy idejében, a gyámhivatal felhívja a feleket az eljárás igénybevételére. A közvetítői névjegyzéket ? számítógépes nyilvántartásban ? az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezeti. Aki közvetítőt szeretne választani, az vagy kérjen segítséget a Minisztériumtól, vagy a világhálón válasszon egy mediátort.