Sokszor tapasztalom, hogy a magyar fogyasztó ? amellett, hogy vásárlási szokásai kevésbé kifinomultak ? választása gyakran érzelmi alapú. Az is vitathatatlan, hogy az érintett vállalkozások jelentős része ?épít? a kevéssé felvilágosult és az igényérvényesítést e körben is hiábavalónak és beláthatatlan hosszú sá gú nak tartó átlag fogyasztóra.

Hatályos versenyjogunk alapvetően két területet ölel fel:

• a tisztességtelen verseny elleni joganyagot (hírnévrontás, üzleti titok védelme, bojkott, szolgai utánzás és tisztességtelen versenyeztetési, árverési, tőzsdei eljárások), valamint
• a versenykorlátozások jogát (versenykorlátozó megállapodások tilalma, gazdasági erőfölénnyel való vissza élés tilalma, a vállalatok közötti össze fonódások ellenőrzése).

E cikkünkben a tisztességtelen verseny kapcsán megfogalmazott tényállásokat, és rendelkezéseket vesszük röviden sorra.

Mindenekelőtt tiltja a tisztességtelen gazdasági tevékenység folytatását ? különösen, ha az a versenytársak, üzletfelek, a fogyasztók törvényes érdekeit sérti. E tilalomba ütközik minden olyan tevékenység, mely az alább felsorolásra kerülő ún. típus tényállásokba nem fér bele. Így például e szabályt kell alkalmazni a munkaerőcsábítás tisztességtelen gyakorlata esetén, vagy az alacsony ár, illetőleg a gyakran alkalmazott akciók vonatkozásában is e rendelkezés kerül alkalmazásra, ha az hátrányos helyzetbe hozhatja a piacon jelenlévő versenytársa(ka)t. ű

A versenytárs jó hírneve és hitelképessége két olyan alapvető tulajdonság a gazdasági versenyben, amely bármelyikének elvesztése a versenytársnak a piaci versenyből való kiesését eredményezheti. A valótlan tény híresztelése ugyancsak jogsértő. A tényállítás, illetőleg a híresztelés között az a különbség, hogy a tényállítás esetén a forrás maga a valótlan tényt állító, míg híresztelés esetén másoktól szerzett információ továbbadásáról van szó.

A törvény a valós tények hamis színben való feltüntetését is tilalmazza. Ez azt jelenti, hogy egy valós, de a versenytársra hátrányos tényt, vagy információt koncepciózusan, releváns eseménykörnyezetéből kiemelve tesznek közzé, illetve hoznak nyilvánosságra, így az tényleges jelentését elveszíti, vagy ellenkező jelentést kap.

Tiltja továbbá a törvény az üzleti titok megsértését, amely a titok jogosultjának szempontjából jelentős, és titokban maradásához méltányolható érdeke fűződik. Hangsúlyozottan nem előfeltétel, hogy a titok jogosultja és a titoksértő versenyjogi viszonyban álljanak, versenytársak legyenek, a titoksértés akkor is megvalósul, ha más ? nem a versenyben résztvevő ? személy követi el.

Az üzleti titoksértés akkor is megvalósul, ha a megszerzett vagy felhasznált, illetőleg nyilvánosságra hozott megoldás, adat, tény, információ nem áll iparjogvédelmi oltalom alatt, akár azért, mert arra nem alkalmas, akár azért, mert ilyen igényt a jogosult nem nyújtott be.

Tilalmazza a hivatkozott jogszabály azt a magatartást is, amikor a versenytárs vagy akár más harmadik személy korábbi gazdasági kapcsolatok felbontására vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozására törekszik úgy, hogy ilyen tartalmú felhívást intéz az érintett vállalkozó jelenlegi vagy lehetséges üzleti partnereihez.

Magyar zászló, német szalámi

Ugyancsak tiltja a törvény az árunak, szolgáltatásnak a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással való ellátását, reklámozását, illetőleg forgalomba hozatalát, továbbá olyan név, árujelző, eredet megjelölés vagy származásjelzés használatát, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. Gyakori elkövetési módja, amikor hazai terméket külföldi áruként értékesítenek. A gyakorlatban előfordult ennek ellenkezője is, ami-kor Németországban gyártott szalámit magyar trikolorral díszített csomagolásban hoztak ? jogsértően ? forgalomba.

Fontos megjegyeznünk, hogy egy adott árujelző vagy egy áru különleges ismertetője ? goodwillje ? akkor részesül jogi védelemben, ha jellegzetességénél fogva alkalmas az árunak a versenytárs árujától való megkülönböztetésére.

Az eredetmegjelölés, a származásjelzéssel ellentétben az adott földrajzi területnek olyan sajátosságára utal, amely az árunak különleges minőséget kölcsönöz (pl. a Tokaji bor, a Szegedi paprika stb.). Az eredetmegjelölés ugyanúgy védett és az utánzás tilalmába ütközhet.

Nyertes kiírás előtt

Tilos a versenyeztetés ? különösen a pályáztatás, versenytárgyalás, árverés, tőzsdei ügylet ? tisztaságának bármely módon történő megsértése is. A tisztességtelen versenyeztetés megvalósulhat a versenyfeltételek kiírása esetén. Például kirívóan rövid a határidő, vagy a kiíró úgy válogatja össze a meghívottakat, hogy különleges szempontjai alapján nyilvánvaló: csak egyetlen ajánlat lesz elfogadható, illetve ha olyan személy is részt vesz pályázóként a versenytárgyaláson, aki a kiírást megfogalmazta.

Fontos tudnivaló, hogy a fenti jogsértő magatartások miatti eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik, és az eljárásra nagyrészt az általános perjogi szabályok az irányadók.

Egy példa a közelmúlt jogi gyakorlatából

A sérelmet szenvedett cég 1992 augusztusától gyártott tankolást mérő és kijelző rendszert benzinkutakhoz. A kijelző a cég által kifejlesztett termékcsalád egyik tagja, amelyet a társaság munkatársai hosszú évek munkájával alakítottak ki. A társaság egyik alkalmazottja (akinek munkakörébe tartozott e termék forgalmazása) megkereste a társaság üzleti partnereit, majd külön céget alapított az említett termék forgalmazására. Miután erről a társaság tudomást szerzett, az alkalmazott munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette.

Munkaviszonya megszűnését követően a volt alkalmazott körlevélben kereste meg valamennyi nagy benzinkutat üzemeltető céget, és tájékoztatta őket arról, hogy ő és társai ?kiváltak? az őket korábban foglalkoztató cégből, és ajánlatot tettek a (kútfejekbe építhető) speciális termék eladására. Egy töltőállomást fel is szereltek, ennek külső megjelenése, belső elektronikája és működése teljes egészében megegyezett a sérelmet szenvedett cég termékével, és megtévesztésig hasonlított is arra.

A sérelmet szenvedett cég álláspontja szerint volt munkavállalója a korábbi bizalmi viszonnyal vissza élve üzleti titoksértést valósított meg. Ezért kérte a bíróságtól, hogy az illetőt kötelezzék ennek abbahagyására, tiltsák el a további jogsértéstől, és semmisítsék meg a már fogalomba hozott termékeket. A jogerős bírói ítélet szerint a volt munkavállaló megsértette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmának rendelkezéseit azzal, hogy a speciális kijelző rendszert előállította és felhasználta, mivel az ezzel kapcsolatos konkrét ismeretanyag a korábbi bizalmi viszony fennállása alatt jutott a tudomására.

Korábbi munkáltatója vevőköréhez írt leveléből kitűnik az a szándék, hogy el akarja idegeníteni az addigi vevőkört, önmagát pedig előnyös színben kívánja feltüntetni. Ez a magatartás, amely kifejezetten a másik fél helyzetének, a piacon való megjelenésének hátrányát célozza meg saját előnyének növelése céljából, egyértelműen tisztességtelen piaci magatartásnak minősül.