APolgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel mindenki naponta többször kapcsolatba kerül. Ez a kapcsolat ?létrejön?, ha bemegyünk a sarki fűszereshez, és az árut kifizetjük a pénztárnál. Akkor is így van, amikor igénybe vesszük a tömegközlekedést. E cselekedeteink ugyanis mind olyan szerződéses kötelmeket hoznak létre, amelyek alaprendelkezéseit az említett Polgári törvénykönyv szabályozza.

Ezért különös jelentőségű az Országgyűlés határozata, amellyel az 1959. évi IV. törvényként elhíresült, jelenleg hatályos Polgári törvénykönyvünket 2010. májusától hatályon kívül helyezi, és helyette új, kibővített, az élet számtalan területét szó szerint a születéstől a halálig szabályozó jogszabályt léptet életbe.

Többet tűrő közszereplők

Az új Ptk. részletesen szabályozza a személyhez fűződő jogok megsértését, külön kitérve a bírói gyakorlat szerint eddig is külön kezelt közszereplőkre is. Az új szabályozás szerint a közhatalmat gyakorló vagy közfeladatot ellátó személy csak akkor követelhet elégtételt, ha szándékosan vagy súlyos gondatlanságból híreszteltek róla valótlanságot. Nem lehet majd peres úton felelősségre vonni a sajtó munkatársait azért, ha szöveghűen tudósítanak arról, hogy például egy politikus bűncselekmény elkövetésével vádolja meg politikustársát.

A sérelem díja

A sérelemdíj intézménye szintén jelentős újdonsága az új jogszabálynak. Személyhez fűződő jogok megsértése ? így hírnévsértés vagy képmással való visszaélés (pl. fotó jogtalan közlése) ? esetén sérelemdíjat lehet majd követelni. Ez a díj nem tévesztendő össze a kártérítéssel, hiszen nem kell bizonyítani, hogy a jogsértés tényén túl egyéb hátrány is érte azt, akit megsértettek. A jelenlegi szabályozás egyik legnagyobb problémája éppen az volt, hogy szinte lehetetlen volt bebizonyítani és érvényesíteni a jogsértéssel okozott kárt, és így a jogsértő viszonylag ?olcsón? megúszta. Persze kérdés, hogy a sérelemdíj ? annak összege ? elég visszatartó erővel bír-e, azonban kétségtelenül jelentős lépésnek nevezhető ezen intézmény bevezetése.

Az új jogszabály alapján a személyiségi jog megsértését jelenti ezentúl az is, ha a fogyatékos emberek törvényben előírt jogai szenvednek csorbát. Intézmények számára lehet igen jelentős az a szabály, hogy a mozgáskorlátozottak sérelemdíjat követelhetnek majd, ha valahová nem tudnak bejutni, mert elmaradt, vagy nem megfelelő az akadálymentesítés.

Szerződéses változások

Alaposan átdolgozta a jogalkotó a kötelmi jogot is, vagyis a szerződések szabályozását, és azok rendszerét. A jelenleg hatályos jogszabály szerint például elvileg bárki határidő nélkül hivatkozhat a bíróság előtt arra, hogy szerinte egy szerződés semmis ? például mert jogszabályba ütközik ?, míg az új Ptk. rögzíti, hogy csak az állhat elő ilyen hivatkozással, akinek jogi érdeke fűződik a szerződés semmissé nyilvánításához.

Az új Ptk. kiterjeszti a szerződések semmisségére alapot adó okokat. Semmisek azok a kölcsönszerződések (uzsorakölcsönök) is a jövőben, amelyeket ?kellő üzleti jártassággal? nem rendelkező személyekkel kötnek, továbbá semmis a törvény szerint az a szerződés is, amelyet kifejezetten azzal a szándékkal kötöttek, hogy az hátrányos legyen a fogyasztóra.

Fontos, és vélhetően sokat idézett rendelkezése lesz az új jogszabálynak a tisztességtelen szerződés fogalmát és következményeit meghatározó passzus is.

A jelenleg hatályos Ptk.-ban nem szerepel néhány olyan szerződésfajta, amelyek ma már mindennaposak. Így hiányzik a lízing vagy a faktoring szabályozása. Az új Ptk. pótolja ezt a hiányosságot, és emellett megteremti a szerződésátruházás lehetőségét is.

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Talán a legjelentősebb változása a Polgári törvénykönyvnek az eddig külön törvényként létezett családjog beemelése. E területen vitathatatlanul a legnagyobb újdonság a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének ismételt, remélhetőleg alkotmányossági szempontból is a korábbi külön erről szóló és az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabálynál tartósabb bevezetése.

Ennek alapján akár két azonos nemű ember is létesíthet ilyen kapcsolatot anyakönyvvezető előtt, melynek következtében a bejegyzett élettársakat a házastársakkal szinte azonos jogok illetik meg, de nem viselhetik egymás nevét, nem fogadhatják örökbe egymás gyermekeit, és nem vehetnek igénybe mesterséges megtermékenyítést.

Házasság hűség nélkül

Komoly vitákat váltott ki a törvény megalkotása során, hogy a házasság intézményének szabályozásakor a törvényalkotó elhagyta a házastársak kötelezettségei közül a hűséget. Az új Ptk. ?csak? együttműködési kötelezettséget ír elő a házastársaknak.

Sajnos nem került be a jogszabály szövegébe az eredeti előterjesztésben még szereplő azon lehetőség, hogy közös megegyezés esetén a bíróság helyett közjegyző előtt is fel lehessen bontani a házasságot. Így továbbra is kizárólag a zsúfolt és időhi ánnyal küzdő bíróságok jogosultak több hónap várakozás után a házasságok felbontására.

Örökbefogadás

25 éves kortól Megváltoznak az örökbefogadási szabályok is. Eddig elég volt, ha az örökbe fogadni szándékozó ember nagykorú, azaz 18 évesnél idősebb volt, ezentúl azonban a 25 éves kor lesz az örökbefogadók esetén a minimum. Enyhített a jogalkotó azon az előíráson, amely szerint örökbefogadó és örökbefogadott között legfeljebb 45 év lehet a korkülönbség.

Eladható haszonélvezet

Külön fejezetet kapott az új Ptk.-ban az ingatlan-nyilvántartás. A törvény a jelenleginél sokkal részletesebben szabályozza az úgynevezett vagyonértékű jogokat, például a haszonélvezeti jogot vagy az elővásárlási jogot. Igen jelentős újdonság, hogy e jogokat a jövőben a vagyontárgyakhoz hasonlóan lehet majd átruházni másokra, vagyis például el lehet adni őket.

Nincs többé cselekvőképtelenség

Több jogterületet teljesen átalakít az új Ptk. Megszünteti például a cselekvőképtelenség fogalmát. A jövőben a beteg, idős vagy szellemileg sérült emberek jogait csak egyes ügycsoportokban ? mint például a vagyonával való rendelkezés ? lehet korlátozni, általánosságban azonban nem.

Az új törvény bevezeti az előzetes jognyilatkozat intézményét is. Eszerint bárki előre rendelkezhet arról, mi történjen vele, ha elveszti cselekvőképességét, betegsége vagy kora okán. Eldöntheti, akar-e szociális otthonba menni, ki intézheti helyette az ügyeit és ki nem.

A mindennapok során rengeteg problémát vet fel az idős, koruk és ezzel együtt járó mentális állapotuk miatt cselekvőképtelen emberek sorsának rendezése. Számtalan olyan esettel találkoztam magam is, amikor idős emberek méltatlan körülmények közt voltak kénytelenek befejezni életüket, és vagyonukkal olyanok rendelkeztek, akiket az idős ember véletlenül sem bízott volna meg. Az előzetes jognyilatkozat intézménye e problémát hivatott orvosolni.

Fontos újdonsága az elfogadott jogszabálynak a támogatott döntéshozatal intézménye is. A segítségre szoruló, de cselekvőképes emberek ügyintézését egy általuk kiválasztott támogató segítheti. Óriási lehet e jogintézmény jelentősége is, tekintettel arra, hogy igen sokan nehezen találnak utat a jogszabályok dzsungelében, és így kiszolgáltatottá válhatnak másoknak.

AZ ÖT LEGFONTOSABB VÁLTOZÁS

• 1. Tisztességtelen és semmis szerződéstípusok
• 2. Jogokat kapnak a bejegyzett élettársak
• 3. Sérelemdíj a jó hírnév, képmáshoz való jog megsértése vagy mozgáskorlátozottakat segítő akadálymentesítés hiánya miatt
• 4. A vagyonértékű jogok szabályozása
• 5. A szöveghű tudósítás nem perelhető

ÖTVEN ÉV, ÖTVEN MÓDOSÍTÁS

A jelenlegi Ptk. egy olyan korban ? 1953 és 1959 között ? született meg, amely a lehető legszűkebb határok közé szorította vissza a magántulajdont. Érthető ezért, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak gazdasági és társadalmi változásai következtében ? egyébként kiemelkedő szakmai színvonala ellenére ? a Ptk.-t több mint ötvenszer kellett módosítani. Az elmúlt években lejátszódott folyamatok olyan mértékű és horderejű módosulásokat eredményeztek a magánjogi (?civil?) viszonyok területén, hogy azok jogi rendezése átfogó reformot igényelt, és egy új Polgári törvénykönyv megalkotását tette szükségessé.