| Miért felel a vezető? |
|
Gyakran hallani, hogy olyan következmények nélküli országban élünk, ahol senki sem vállalja a felelősséget tetteiért. Különösen igaznak tűnik ez a mondat akkor, ha a gazdasági társaságok működését, de leginkább a legtöbbször valóban következmények nélküli megszűnését vesszük szemügyre. A hitelezők kielégítése nélkül megszűnő vállalkozások vezetői az esetek legnagyobb részében úgy fejezik be tevékenységüket, hogy sem büntetőjogi, sem pedig polgári jogi értelemben nem vonja őket felelősségre senki. Ennek okait nagyrészt hatályos jogi rendelkezéseinkben, illetve azok hiányában kell keressük. Az ügyvezetést ellátó személyek köre a betéti társaság esetén az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető, részvénytársaságnál az igazgatóság vagy igazgatótanács mint testület, vagy zártkörűen működő részvénytársaságnál a vezérigazgató. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: a Gt.) szerint vezető tisztségviselő ? a közkereseti és a betéti társaság kivételével ? csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő feladatát önállóan látja el, és e minőségében csak a jogszabályoknak, a társasági szerződésnek, valamint a társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) határozatainak van alávetve, és ? egyszemélyes gazdasági táraság és az elismert vállalatcsoport kivételével, ahol az egyedüli tag írásban utasítást adhat neki, amelyet végrehajtani köteles ? a gazdasági társaság tagjai által nem utasítható. A tulajdonos nyomást gyakorol Gyakorta találkozom azzal a problémával, hogy egy-egy jelentősebb részesedéssel rendelkező tag az ügyvezetőre történő folyamatos nyomásgyakorlással próbálja meg befolyásolni a társaság működését. Ez a vezető tisztségviselő szempontjából azért különösen veszélyes, mert bár a döntést ténylegesen nem ő hozza, azonban annak felelőssége csak és kizárólag az övé. A magyar társasági jogban hagyományos a vezető tisztségviselők önállósága, amelyhez az úgynevezett önfelelősség elve párosul. A hatáskör elvonására a társaság legfőbb szerve (például igazgatótanács) is csak akkor és csak olyan mértékben jogosult, amennyire a törvény vagy a társasági szerződés erre feljogosítja. A vezető felelősségével kapcsolatos főszabály az, hogy a vezető tisztségviselők által harmadik személynek okozott károkért a társaság felel. A károsultak tehát közvetlenül a társaságot és nem a vezető tisztségviselőt perelhetik. A vezető tisztségviselők polgári jogi felelőssége a társasággal szemben áll fenn, mégpedig többes vagy testületi károkozás esetén egyetemlegesen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társaságnak a vezető tisztségviselő kiválasztása és ellenőrzése során különös gondossággal kell eljárnia, hisz a vezető tisztségviselő károkozó magatartása esetén a helytállásra elsősorban a társaság köteles. Kártérítés felelősség szerint Hogyan alakul a felelősség, ha megszűnik a cég? A társaságnak okozott kár megtérítése iránti igényt a cég törlésétől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti a tag a vezetővel szemben, mégpedig a tartozásokért való felelősség arányában. A társaság tartozásaiért korlátozottan felelős tag és részvényes a felosztott vagyonból neki jutó rész arányában, a korlátlanulfelelős tag pedig teljes egészében igényelheti a kár megtérítését. A vezető tisztségviselők az ügyvezetés körébe tartozó feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és ? ha e törvény kivételt nem tesz ? a társaság érdekeinek elsőbbséget adva látják el. A polgári jog általános szabályaihoz igazodva az együttes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselők vagy testületi ügyvezetés esetén a vezető tisztségviselők felelőssége egyetemleges. Eltér a szabály a testületi ügyvezetés egy-egy tagja esetében, ha a kárt a testület határozata okozta. Mentesül ugyanis a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, nem volt jelen a döntéskor, vagy a döntésben ugyan részt vett, de a határozat ellen szavazott. Szem előtt a hitelezők Igen jelentős, és az egyre gyakrabban előforduló csalárd csődhelyzetek miatt fontos rendelkezés, hogy a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkezése esetén a vezető tisztségviselők a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ügyvezetési feladataikat ellátni. Ha felróható nekik, hogy e kötelezettséget megszegték, a vezető tisztségviselőknek helyt kell állniuk a hitelezőkkel szemben. A hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a cég vezetői voltak a felszámolás előtti három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte (ld. keretes írásunkat) után ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeit szem előtt tartva látták el, és így a társasági vagyon csökkent. A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül ? ki nem elégített követelése erejéig ? bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy perben megállapított felelősség alapján kötelezze az adós cég volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Ha mindent megtett, nem felelős Mentesül a felelősség alól az a vezető, aki bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kialakulása után az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezők veszteségének csökkentéséért. A Gt. lehetőséget biztosít a vezető tisztségviselők felelősségének utólagos kizárására akként, hogy a társasági szerződés előírása alapján évente a legfőbb szerv napirendjén szerepelhet a vezető tisztségviselők munkájának értékelése, és a a testület a vezető tisztségviselők részére felmentvényt adhat. A felmentvénnyel a legfőbb szerv azt igazolja, hogy a vezető tisztségviselők az adott üzleti évben a munkájukat a társaság érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva végezték. Utóbb természetesen a felmentvény hatálytalanná válik, ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a megadását megalapozó információk valótlanok vagy hiányosak voltak. MIKORTÓL FIZETÉSKÉPTELEN? A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. HOGYAN SEGÍTENEK A CSŐDTÖRVÉNY SZEPTEMBER ÓTA HATÁLYOS ÚJ SZABÁLYAI?
|
