Garantált jótállás

Közeledik a könnyen romló gőzölős vasalók és vízforralók szezonja. Az ünnep örömét képes elrontani egy hibás ajándék vagy a december végi sorban állás, a mogorva ? és csöppet sem segítőkész ? eladók. Segítünk az érdekérvényesítésben: milyen jogaink vannak fogyasztóként?

Hasznos tisztáznunk néhány alapvető fogalmat, mert a közvélemény sokszor helytelenül alkalmazza őket. Tekintsük át a hibás teljesítés, a szavatosság, valamint a jótállás fogalmak tartalmát, jelentését. Hibás teljesítés A hatályos jogszabály (Ptk.) szerint az olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak (az eladó értékesít egy terméket, a vásárló pedig kifizeti a vételárat), az eladó hibásan teljesít akkor, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. (Például a vízforralóból hiányzik a fűtőszál.) Az eladónak szavatolnia kell, hogy a szolgáltatott dolog a teljesítés (a termék eladása) időpontjában megfelel a jogszabályban ? vagy a szerződésben ? meghatározott tulajdonságoknak.

Hibás teljesítésről beszélünk akkor is ha az általunk megvásárolt termék öszszeszerelése szakszerűtlen (leesik a falról a frissen felszerelt konyhaszekrény), feltéve, ha a szerelés a kötelezett (az eladó) szerződéses kötelezettsége ? és azt maga vagy megbízott alvállalkozója végezte.

Mi szerelünk, az eladó felel

Fontos és a ?lapra szerelt? bútorokat kedvelő vásárlókat érintő szabály, hogy az eladó felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a vevő végezte el (vagyis a tévéállványt otthon mi magunk állítjuk össze), és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Gyakran előfordul ez a probléma a külföldről érkező ? és ott magyarra fordított ? használati utasítások esetén.

Érdemes rögzítenünk ? s néha az eladók tudomására hoznunk ?, hogy semmis az a szerződéses kikötés, amely a fentiektől a vásárló hátrányára tér el. A kötelezett egyértelműen felelősséggel tartozik a hibás teljesítésért!

Jótállás, nem garancia

A jótállás fogalmát a laikus fogyasztók sokszor garanciaként emlegetik. A Ptk. (és hatályos jogszabályaink) a jótállás kifejezést használják, amely fogalom a következőt jelenti: A kereskedő vagy a gyártó garantálni köteles, hogy egy bizonyos időtartamon belül a termék kifogástalanul fog működni (például a gőzölős vasaló tökéletesen, gőzölve vasal). És csak akkor mentesül ez alól a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, vagyis a vásárló rendellenesen használta a terméket.

A jótállás ? amely a szavatosságnál szigorúbb kötelezettséget jelent az eladó számára, így előnyösebb a vásárlóknak ? lehet jogszabály erejénél fogva kötelező vagy a kereskedő által szerződésben vállalt, önkéntes. A fogyasztó leginkább a jogszabály alapján kötelező jótállás alá tartozó termékekkel találkozik vásárlása során. Fontos kivétel a ruházati termékek esete, ahol a kereskedőt nem jótállási, hanem szavatossági kötelezettség terheli.

A Ptk. akként rendelkezik, hogy aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés (önkéntes jótállás) vagy jogszabály (kötelező jótállás) alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés ? például a termék eladása ? után keletkezett. Fontos hangsúlyozni, hogy ennek bizonyítása a kereskedőre hárul.

Ami kötelező és ami nem

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint kötelező jótállást nyújtani ? egyebek mellett ? a hűtőszekrény, a mosógép, a centrifuga, a szárítógép (és ezek bármely kombinációja), a mosogatógép, a vasalógép, a porszívó, a személygépkocsi, a motorkerékpár, a kerékpár, a babakocsi értékesítése esetén.

A piaci verseny erősödésével a kereskedelemben egyre gyakoribb, hogy a nem tartós használatra rendelt termékek esetében az eladó ?önkéntes? jótállást vállal. Ennek is ?többet kell nyújtania? a szavatosságnál. Ez a többlet, hogy meghibásodás esetén a kereskedő-nek kell bizonyítania, hogy a hiba oka az eladás után keletkezett.

A kereskedő a fogyasztóra nézve ? a jogszabályban rögzítettnél ? kedvezőbb jótállási feltételeket is vállalhat. Így fordulhat elő, hogy bizonyos termékekre (például televíziókra) akár hároméves jótállási időt is vállal az eladó.

Ugyanúgy, mint a reklámban

Érdemes megjegyeznünk, hogy a jótállás a kötelezettet a ? jótállási kötelezettséget keletkeztető ? szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli. Ha egy terméket az eladó reklámoz, akkor annak a terméknek teljes egészében meg kell felelnie a reklámban leírtaknak. Tehát rendelkeznie kell azon tulajdonságokkal, amelyeket a reklámban állítanak!

A jótállással ellentétben a szavatosság esetén a vevőre hárul a bizonyítás terhe, neki kell bizonyítania, hogy a hiba oka már az eladás előtt megvolt a termékben. Nagyon fontos, hogy nem magának a hibának, hanem a hiba okának kell a vásárlás előtt keletkeznie. Ha a termékre nem vállalt a kereskedő önként jótállást ? vagy az nem tartozik a kötelező jótállás alá tartozó termékek közé ?, a vevő vagy fogyasztó a szavatosság alapján léphet fel a kereskedővel szemben.

Kényelmetlenség nélkül

Fontos tudni, hogy mind a jótállás, mind a szavatosság esetén a fogyasztót ugyanazok a jogok illetik meg: azaz a kijavítás, a kicserélés, az árleszállítás és az elállás. A kijavítást vagy kicserélést ? a dolog tulajdonságaira és rendeltetésére figyelemmel ? megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Ha a kereskedő a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja vagy nem végzi el, a fogyasztó azt a kereskedő költségére maga kijavíthatja vagy kijavíttathatja. A fogyasztó a választott szavatossági jogáról másikra áttérhet, azonban az okozott kárt köteles megtéríteni, kivéve, ha erre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. A fogyasztó a hiba felfedezése után a lehető legrövidebb időn belül köteles kifogását az eladóval vagy a szolgáltatás nyújtójával közölni.

Ha a vásárló a termék kijavítását vagy kicserélését kéri, a forgalmazónak törekednie kell arra, hogy ezt legfeljebb 15 napon belül elvégezze.

Változatos határidők

A vásárló a teljesítés időpontjától számított két éves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (ezt nevezzük kötelező alkalmassági időnek), és ez rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.

Példáinkban az eladó csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény határideje hat hónapnál rövidebb, ha a kötelező alkalmassági idő tartamát közölte a vevővel a szerződés megkötésekor, és ezt megfelelő módon tette ? például a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal.

Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a vásárló a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog határideje a kicserélés (kijavítás) esetén a dologra (dologrészre) és a javítás lehetséges hibájára újból kezdődik.

Ha a hiba két éven belül nem volt felismerhető, a szavatosság határideje három év. A vásárlói kifogás bejelentésekor a forgalmazó köteles elbírálni a vásárló panaszát. A forgalmazó a vásárló kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni. Ha a forgalmazó a bejelentéskor még nem tud nyilatkozni a vásárló igényének teljesíthetőségéről, úgy három napon belül kell értesítést küldenie.

A per csak a végső eset

Sajnos igen gyakran előfordul, hogy a hiba ellenére a forgalmazó vagy eladó nem ismeri el a vásárlói panasz jogosságát, sokszor arra hivatkozva, hogy a hibát maga a vásárló idézte elő. Ilyen esetekben az a fél, akit a bizonyítás terhel, s z a k v é l e - ményt kérhet, amely viszont nem kötelező érvényű. Előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy a szakvélemény szerint jogos a vásárló igénye, mégsem ismeri el azt a forgalmazó vagy eladó.

Ha a vitát a vásárlónak nem sikerült rendeznie a kereskedővel, akkor végső soron a bírósági igényérvényesítés segíthet. Sok éves peres tapasztalatom alapján azt javaslom, hogy a bírósági utat csak akkor vegyék igénybe, ha minden pert megelőző próbálkozás ? közvetítői eljárás, békéltető testület ? kudarccal végződött. A bíróságok leterheltsége és a viszonylag magas peres költségek (illeték, szakértői díj) miatt csak a jelentős ? több százezer forint értékű ? vitákat érdemes peres útra terelni.

ÉRTÉKCSÖKKENÉS HELYETT ÁRLESZÁLLÍTÁS

Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga a fogyasztónak, vagy ha a kötelezett a kijavítást kicserélést nem vállalta, a fogyasztó ? választása szerint ? elállhat a szerződéstől, vagy árleszállítást követelhet. Az árleszállítás mértékét a gyakorlatban a kereskedő és a fogyasztó közötti alku dönti el. Amennyi ben a felek az árleszállítás mértékében megállapodni nem tudnak, úgy ennek eldöntése okán bírósághoz fordulhatnak.

Az elállás esetében a fogyasztó visszakövetelheti a termék vételárát, természetesen a termék visszaadásával egyidejűleg. Érdemes tudni, hogy kicserélés vagy elállás esetén a fogyasztó nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.