Legalizált viszonyok

2007. december 17-én az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 2009. január 1-től az élettársi kapcsolatban élők egy speciális eljárás közbeiktatásával a házastársakéhoz rendkívül hasonló jogi helyzetbe kerülhetnek.

Ahogyan a házasságkötés, a hivatalos élettársi kapcsolat létrehozása is anyakönyvvezető előtt történik majd, ahol a nagykorú személyek kijelentik, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatban szeretnének élni, és ezt a tényt az anyakönyvbe átvezetik. A házasságkötéstől eltérően ezt a nyilatkozatot kiskorú személy még a gyámhatóság előzetes engedélyével sem teheti meg.

Azonos neműek, azonos jogok

A HÁZASSÁGKÖTÉSHEZ KÉPEST a leglátványosabb - és a legtöbb indulatot kavaró - különbség az, hogy 2009- től azonos neműek is hivatalossá tehetik az együttélésüket. A törvényjavaslat előkészítői azzal indokolták ezt, hogy így közöttük is létrejöhet majd a vagyonközösség. Az élettársi vagyonközösség alapján ugyanis az élettársak a házastársakkal teljesen azonos vagyonjogi, öröklési jogi helyzetbe kerülnek, például a törvényes öröklés rájuk is kiterjed.

Ugyancsak vagyonjogi következménye az új intézménynek, hogy az élettársak ingatlanvásárlási, vagy egyéb hitelek esetében ugyanúgy közösen léphetnek fel, és egyetemleges adóstársak lehetnek, mint jelenleg a házastársak. Ez az élettársak hitelfelvételi lehetőségeit könnyí ti meg.

Szakítás bontóperrel

AZ ÉLETTÁRSI KÖZÖSSÉG a felek bármelyikének halálával, vagy házasságkötésével automatikusan megszűnik, de az élettársak a bejegyzett kapcsolatot természetesen maguk is megszüntethetik.

Ilyenkor a házasság felbontására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát élettársi "bontóperre" kerül sor.

Mivel a törvény csak egy év múlva lép hatályba, gyakorlati tapasztalatokról nem beszélhetünk, azonban a nemzetközi statisztikák alapján előrevetíthető, hogy az ilyen típusú ügyek is növelik majd a hazai bíróságok túlterheltségét, hiszen az élettársi kapcsolatokat valószínűleg ugyanannyian fogják majd felbontani, mint a házasságot.

Tiltott örökbefogadás

A HIVATALOS élettársi kapcsolatban élők nem fogadhatnak közösen örökbe gyermeket, sőt az egyik partner örökbe fogadott gyermekét sem fogadhatja örökbe a kapcsolat bejegyzését követően a másik fél.

Amennyiben az élettársi kapcsolat nő és férfi között jön létre, úgy a szokásos apai elismerő nyilatkozattal a férfi teljes hatályú és érvényű apai jogokkal és kötelezettségekkel bír, akárcsak a vér szerinti apa, de ennek a nyilatkozatnak a megtételére még az élettársi kapcsolat bejegyzése előtt kell, hogy sor kerüljön, különben utólag már nem terjeszthető ki a gyermek vonatkozásában. A törvényalkotók álláspontja szerint a jogszabály életre hívását az indokolja, hogy az elmúlt években rohamosan nőtt a válások és csökkent a házasságkötések száma, és egyre többen élnek élettársi kapcsolatban.

Kinek kedvez?

EGYELŐRE UGYAN a gyermek örökbefogadása még nem megengedett, de a jogszabály megszületését minden bizonnyal hamarosan ez is követni fogja. Azok a különnemű nagykorú személyek ugyanis, akik nem kívánnak házasságot kötni, de vagyonjogi szempontból össze kívánják kötni az életüket, eddig is megtehették ezt egy megállapodás megkötésével, és végrendelkezhettek is egymás javára. Az apai elismerő nyilatkozatot eddig is ismerte a hazai jogrend, így a gyermek közös nevelésének semmilyen jogi akadálya nem volt.

Így ez a jogszabály szinte kizárólag azt az esetet hivatott - nézetem szerint - jogvédelemben részesíteni, amikor azonos neműek kívánnak életközösséget létesíteni, tekintettel arra, hogy egyebekben az élettársi kapcsolat kritériumai, és a vagyonközösséget leszámítva annak jogkövetkezményei nem módosultak.

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT JELLEMZŐI 2009-TŐL