Kedves Erika! Mivel nem ismerem szakmáját, végzettségét, nyelvtudását és a célországot, ahová menne, nehéz konkrét választ adni kérdésére. Inkább az utóbbi tíz évben tett megfigyeléseimet összegzem.

Mielőtt bármit is elkezdene, tisztázza magában, mi az, amiért szeretne kimenni. Ha például kizárólag a pénz motiválja és kötődik Magyarországhoz, akkor nem valószínű, hogy megtalálja a számítását. A külföldi munkához kell egyfajta személyiség: nyitottság, tanulási vágy, motiváltság, jó alkalmazkodókészség, problémamegoldó képesség.

Álláspiaci helyzet. Érdemes ezt országra lebontva megnézni. A magyarok többsége az Egyesült Királyságba ment, sokan választották – szintén az angol miatt – Írországot. 2008 óta egyértelműen kevesebb az állás, az ír gazdaság válsága miatt pedig ott különösen nehéz új munkaerőként álláshoz jutni. Ugyanez a helyzet Spanyolországban is. A másik véglet Ausztria és Németország, amelyek májustól kinyitották álláspiacukat. Az osztrákoknál rendkívül alacsony a munkanélküliségi ráta és 32 ezer üres álláshely van, így itt nagyobb lett a sansz. Erről korábbi blogbejegyzésemben részletesen írtam.

Álláskeresési csatornák. Szellemi munkáknál az internetet ajánlom. Például a Monster állásportál nyugat-európai oldalait. De minden országban vannak helyi állásportálok is. A nyomtatott sajtó ezzel szemben jelentősen visszaszorult az álláshirdetési piacon. Érdemes még az állami munkaügyi központokba (Angliában: Job Center) is ellátogatni. Fizikai munkáknál működhet a helyben keresés (pincéri állásra pályázva végigjárni egy-egy város kocsmáit, éttermeit – különösen Angliában van ennek hagyománya). Emellett ajánlom még vendéglátós és szakipari munkákra pályázóknak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (www.afsz.hu) weboldalát, ahol bizonyos időközönként hírt adnak toborzásokról. Az utóbbi években a német és az osztrák munkaügyi kirendeltségek évente többször jöttek Magyarországra, hogy szezonális munkákra keressenek magyar álláskeresőket.

Tervezze meg a kimenetelt! Az itthoni élet feladása nem egyszerű. Főleg ha jelzáloggal terhelt a lakás, ha gyermekek vannak. Még a hitel nélkül élő egyedülállóknak is készülni kell, megfelelő anyagi tartalékkal. Ha nincs állás, akkor legalább 400-500 ezer forint és egy retúrjegy feltétlenül kell egy angliai álláskereséshez. Még annak is, aki gyorsan talál állást, ugyanis az első fizetés csak az első munkanap után egy hónappal érkezik, az albérlet lefoglalása kaucióval és a kinti élet nem olcsó…

Legyen óvatos a munkaerő-közvetítőkkel! Rendszeresen felröppennek hírek, hogy „közvetítők” pénzt csalnak ki álláskeresőkből azzal az ígérettel, hogy 100-200 ezer forintért vagy még többért nyugat-európai állást szereznek. Már többször leírtam, de nem lehet eléggé hangsúlyozni: álláskeresőtől közvetítés címén nem kérhető pénz. A munkaerő-közvetítő „fizetős” ügyfele az a cég, amely megbízza őt új munkatársak toborzásával.
Külföldi szállás ígéretével vagy nyelvoktatás szervezésével már kérhető pénz, ám mindig ellenőrizzük a közvetítő cégek. Már az segíthet, ha megnézzük weboldalát, megkeressük a pontos elérhetőségét (ha csak mobilszámot adnak meg, az már gyanús). Félreértés ne essék: nincs bajom a munkaerő-közvetítőkkel: a többség nagyon korrekt és alapos munkát végez, de legyünk résen.

Nyelvtudás nélkül inkább ne. Ez is egy gyakori fordulat részemről. Persze, eperszedésre vagy takarítói munkára nem kell feltétlenül nyelvtudás, ha van egy nyelvet tudó csapatvezető, aki közülünk való. Ennek ellenére nagy a kiszolgáltatottság, ha nincs nyelvtudás.

Külön kategóriát képviselnek az Európai Unió intézményeinek állásajánlatai. Ide a bejutás versenyvizsga alapján történik. Főleg diplomás álláskeresőknek szólnak a toborzási akciók. A legközelebbiben fordítók és tolmácsok jelentkezését várják valamikor nyáron. Minden info itt: http://europa.eu/epso/ Ennek előnye, hogy az EU biztos munkaadó, bruttó 1,3-1,5 millió forintnak megfelelő euró a diplomás kezdő fizetés, bőséges a juttatási csomag, viszont rendkívül nehéz bejutni.

Nagyvonalakban ennyit útravalót tudok adni.

Remélem, tudtam segíteni.

Üdvözlettel:
Karácsony Zoltán

Kedves Kérdező, először is szeretném elnézését kérni, hogy csak most válaszolok. Nem akarom privát ügyeimmel traktálni, sajnos korábban nem ment. Cserébe igyekszem a szokásosnál bővebben fogalmazni.

A továbbtanulás tervezésénél azt javaslom, elsődleges szempont az legyen, Ön mivel szeretne foglalkozni, mi az, ami érdekli, leköti. El lehet menni mérnöknek, de ha az ember nem tudja a tanulmányokat elvégezni vagy taszítja a munka, az egésznek semmi értelme. Ezt egyébként központi problémának látom: azt sugallja a média (ebben kicsit én is ludas vagyok, de csak kicsit), a keresett szakmákban a jövő: menj el asztalosnak, gépészmérnöknek, orvosnak. Az már nem is fontos, mihez van kedve az embernek? Nem azt mondom, hogy ne legyen szempont a foglalkozás álláspiaci helyzete. Csak azt, ne kizárólag ez alapján válasszunk pályát.

Ha bizonytalan abban, milyen munka illene képességeihez, javaslom, szakértői segítséggel mérje fel. Ebben például segítséget nyújthat teszt/kérdőív kitöltése. Ezen az oldalon bőséggel talál teszteket: http://www.felvi.hu/diploman_tul/onismereti_tesztek
Emellett van egy pályaorientációs tanácsadó barátom, Kiss István tőle is lehet tanácsot kérni. Hogy milyen formában, azt most nem tudom megmondani. Ha érdekli, küldjön nekem e-mailt a karacsony@haszon.hu címre és megadom István elérhetőségét.

Amit én látok: telített területeken a munkaszerzéshez kellenek extra képességek, amelyeket tudatos készüléssel lehet fejleszteni. És akkor a nehéz területeken (marketing-jog-tanári pálya-média) is lesz állása. Ha Ön már az egyetemi évek alatt tudatos karrierépítő, megvan Önben a motiváció, jó nevű cégnél végzi szakmai gyakorlatát, magas szinten beszél 2 nyelvet (ebből az egyik az angol), egy-két hónapra vagy félévre kimegy nyelvterületre akár diákmunkásként, máris évfolyama 90 százalékát maga mögé utasította az álláskeresésnél.

Itt nagyobb a verseny.

Még arra felhívom a figyelmét, ne legyen diplomájának a rabja. Rengeteg olyan terület jöhet szóba a diplomázás után, amire nem is gondolna. Bölcsészként nyelvtudással el lehet menni idegen nyelvű multi ügyfélszolgálati központba és onnan elindulni felfelé a céges ranglétrán.
Szociológia diplomával sok piackutató cégnél nyílik lehetőség. Egyre több nagy multinál a felvételnél csak az a lényeg, hogy legyen valamilyen (akár agrár) diploma és nyelvtudás, máris lehet jelentkezni. Persze a kiválasztásnál a fókuszban a személyes képességek lesznek, ez alapján dől el, ki jut be (kommunikáció, prezentáció, asszertivitás, munkabírás, rugalmasság) és ki nem. Az értékesítés (nem porszívóügynök, hanem például szolgáltatás értékesítése) ugyancsak olyan terület, ahol fontosabb a személyiség.

A jog furcsa terület. Nagyon konzervatív világ a jogászoké/ügyvédeké. Itt már számít, hol szerezte az ember a diplomát (az ELTE az etalon). Hosszú a tanulási idő (5 év egyetem, 3 év jelöltség, 1 év szakvizsgázás) és pénz igazán csak ezután kereshető. Viszont egyéni ügyvédként a munka varázsa a függetlenség, az egyéni időbeosztás. Itt fontos szerepét érzem a kapcsolatoknak és inkább Budapesten vannak lehetőségek. Emellett azt se feledjük, a jogi diploma nagyon jó alapokat teremt. Olyan tanulási képességet ad az embernek, hogy más szakmákba sokkal könnyebb beletanulni. Baráti körömben például többen is fejvadászként, dolgoznak jogi diplomával a kézben.

Összességében én diplomapárti vagyok. Minden felmérés szerint (sokat feldolgoztam) nagyobb a munkához jutás esélye, magasabb a fizetés és nagyobb a munkabiztonság. És lehet, hogy valódi szakmájára csak 20-22 évesen ismer rá. Én például 18 évesen nem tudtam, hogy az újságírás lesz életem munkája.

Talán kicsit csapongó volt a válaszom, de remélem, hasznát veszi.
Sok sikert kívánok a továbbtanuláshoz!

Üdvözlettel:
Karácsony Zoltán

Kedves Ida!

Persze, ha szeretne még egy szakmát kitanulni, akkor adja be jelentkezését.

Én azonban azt mondom, próbálkozzon meg már most egy intenzív álláskereséssel. Itt vannak az Új Széchenyi Terv pályázatai. Rengeteg pályázatírói és projektmenedzsment munka lesz. Nézzen körül pályázatíró cégeknél, hívja fel őket, küldje el önéletrajzát. Ez az a terület, amelyre nem szólnak hirdetések, hanem mindenkinek magának kell kitaposnia az utat. Közbeszerzési referens: hasonló történet: itt vagy az ajánlatkérői vagy az ajánlattevői oldalt kellene megcélozni.

A kontroller szakmáról írtam a Haszon Magazinba egy hosszabb cikket. Ezt javaslom elolvasni: http://www.haszon.hu/vallalkozas/1204-mikor-van-szuekseg-kontrollerlre.html

A válság ennek a szakmának a keresettségét is visszafogta, így most rosszabbak a lehetőségek. Ám nagyobb cégeknél ez egy állandó terület, így álláshely biztosan lesz. Logisztika: itt a beszerzői vagy a fuvarszervezői munkakör jöhet szóba. Hosszú távon itt is jónak látom a lehetőségeket. Nagy multiknál érdemes állást nézni.

Az alapján döntsön, ami önt érdekli. Nem csupán a munka tartalma, hanem annak jellege is fontos lehet. Pl. egy kontroller egy irodában ül, egész nap számokat elemez. A fuvarszervező munkája ennél jóval színesebb, rengeteg telefon, a fuvarok kombinálása, nagyobb stressz, folyamatos problémamegoldás.

Egyelőre ennyi jutott eszembe. Sok sikert kívánok!

Üdvözlettel:
Karácsony Zoltán

Kedves Hajni!

Hát, nehéz ügy, mert állásinterjún előbb-utóbb előjön ez a kérdés. Próbálja meg azt megkeresni, a fuvarszervezői munkához milyen képességek szükségesek, milyen feladatokat kell végezni. Ha más munkakörökben már végzett ehhez hasonló munkát (pl. jó a szervezőkészsége), már kicsit előnyösebb a helyzet.
Nem javaslom elkendőzni az igazságot, mert a hamis információ rosszabb, mintha valami hiányzik szakmai múltjából. A szakmai hiányosság pótolható, a bizalom nem.

Talán ilyesmi megfogalmazás előnyös lenne:

"Amint csatolt önéletrajzomból kitűnik, logisztikai területen diplomáztam. Korábban dolgoztam logisztikai vállalatnál. Ugyan a pénzügyi osztályon, ám van rálátásom a cégen belüli munkafolyamatokra, az üzletmenetre, az elvárásokra. Minden vágyam fuvarszervezői munkakörben dolgozni. Korábbi főnökeim szerint jó a szervezőkészségem, gyorsan tanulok.... (már ha így van..) stb...

Remélem, sikerült továbsegítenem.

Sikeres álláskeresést kívánok!

Üdvözlettel:
Karácsony Zoltán

Kedves Ákos! Mindig azt mondom, pályaválasztáskor elsődleges szempont az legyen, Ön mivel szeretne foglalkozni. Mi az, amiben örömét lelné? Ezt követően érdemes azt is szemügyre venni, mennyire kapós a szakma az álláspiacon.

Most hadd reagáljak utóbbi szempontra. Manapság marketinges pályakezdőként nagyon nehéz elhelyezkedni. Szokás azt mondani, nincsenek állásajánlatok. Ezúttal üzenem minden kétkedőnek, marketinges állásajánlatok márpedig vannak. A nagy állásportálokon 170-220 körüli találat jön ki a marketing kulcsszóra. Még akkor is igaz ez, ha néhány ajánlat „marketing” címszó alatt futó értékesítői munka...

A probléma csupán az, hogy az egyetemek, főiskolák nagyon sok fiatalt bocsátanak ki gyakorlati ismeretek nélkül. Az álláshirdetésekben pedig kész, gyakorlott szakembereket keresnek (néhány asszisztensi hirdetés is akad, ezekhez viszont már sok a diploma…).

Igen, én is a diplomaszerzést javaslom. Hosszú távon ezen a területen (is) diplomával lehet karriert építeni.

Aki kitartó, kreatív utakon jár, már az egyetemi évek alatt keresi a lehetőségeket, kapcsolatokat, megtalálja a számítását. És ami fontos: ne csak álláshirdetéseket böngésszünk, hanem keressük kreatívan a lehetőségeket. A rejtett álláspiacon (amit nem hirdetnek meg) ugyanis sokkal több a lehetőség és kisebb a konkurencia.

Kedvenc példám Fülöp Attila álláskeresése (a mostani Haszon Magazinban a Karrier rovatban is szerepel ő), aki 2 évvel ezelőtt pályakezdőként akart bejutni a marketinggel rokon reklám területre egy reklámügynökséghez. Csinált magának egy saját weboldalt, ahová kreatív önéletrajzát feltöltötte, készített egy saját magát reklámozó nagy plakátot, amelyet személyesen reklámkonferenciákon állított ki (mint állásbörzén egy standnál). Itt azonnal a döntéshozók látták produktumát, akik közül többen be is hívták állásinterjúra, végül állást szerzett. Attilával egy cikk kapcsán volt szerencsém 2 hete egy e-mailt váltani. Hadd idézzek válaszából, ami útravaló lehet Önnek és minden marketing vagy reklám területen elhelyezkedni akaró fiatalnak:

„A reklámozás arról szól, hogy határozd meg a márkád jellemzőid, fogalmazz meg hozzá üzeneteket, majd ezeket juttasd el a célcsoportjaidhoz. Én két legyet ütöttem egy csapásra a saját álláskereső kampányommal. Egyrészt megmutattam, hogy értek valamelyest a szakmához, vagyis létre tudok hozni egy hatásos reklámot (ez esetben a saját márkámra, ami a személyem volt), másrészt a kampány fő üzenete az volt, hogy ezeket a kvalitásokat más szolgálatába is tudom állítani.
Tehát én nem elmeséltem, hogy megoldásokat tudok szállítani kommunikációs kihívásokra, hanem bemutattam azt, olyan eszközökkel, amelyeknek fontos jellemzőjük volt, hogy alkalmasak voltak arra, hogy átlépjék a befogadók ingerküszöbét. Emellett van egy hosszútávon beérő siker is, ami nem más, mint a személyes márkaépítés. Minél többen ismerjenek meg engem, a stílusom, az életszemléletem, a kvalitásaim, stb.


Ne várd meg míg az esetleges munkaadók kérnek arra, hogy bizonyíts, előzd meg őket! Az álláskeresés is egy piaci verseny, ahol nemcsak a konkurencia nagy, hanem mindenki csak a minőségi árura utazik. El kell adnod magad úgy, hogy minimum egy lépéssel előttük jársz!

Ebben a szakmában különösen fontos a kapcsolatépítés. A pályakezdők sok esetben nem rendelkeznek ilyen hálózattal, mégis rögtön a legjobb helyen, a legjobb fizetésért akarnak dolgozni. Pedig egy megfelelően elkezdett ismerkedés, már néhány hónapon belül kiváló eredményeket hozhat, legfőképpen, ha a munkánk során ismernek meg minket. Lehet, hogy ehhez önkéntes munkát kell vállalni (ingyen), vagy proaktívan előre dolgozni, kész megoldásokat nyújtani, esetleg komoly PR munkát végezni a saját reputációnk növelésére.”

Kedves Kérdező!

A túlképzettség valóban gyakori probléma az álláspiacon. A munkaadók többsége nem igazán szereti azt az álláskeresőt, aki végzettségéhez, korábbi munkáihoz képest alacsonyabb szintű munkára pályázik. Ennek ellenére vannak munkaadók, akik másképp gondolkodnak, és úgy hiszik, olcsón, jó szakembert kaphatnak meg.

A munkaadó Ön által vázolt viselkedése számomra irracionálisnak tűnik, ám biztosan vannak ilyen cégek. Szerintem ezzel ne foglalkozzon és járja a maga útját (tudom, anyagi korlátok is vannak). Próbáljon meg olyan munkában elhelyezkedni, ami kihívás, ami előrébb viszi. Ugyanis csak ebben az esetben megy be reggel jó kedvvel a munkahelyre és csak így találja meg hosszú távon a számítását.

Annyit azért nézzen meg cv-jében és kísérőlevelében, kellően kihangsúlyozta-e korábbi tapasztalatát, karriercéljait, mert lehet, hogy a HR-esnek későn "esik le", mivel is foglalkozott korábban.

Sok sikert kívánok és kitartást! Sokszor a sikerhez ilyen zsákutcákon át vezet az út.

Üdvözlettel:
Karácsony Zoltán