Továbbtanulás - de merre?
377 nappal ezelőtt
Kérdés
Tisztelt Karácsony Zoltán!Továbbtanulás előtt állok, gimnáziumból egyetemre készülök. Az érdeklődési köröm elsősorban történelem és magyar, esetleg földrajz. Csak az hallom, túl sok a diplomás, nem lehet állást találni, főleg a humán \"részlegen\" (antropológus, szociológus nem tud a szakmájában elhelyezkedni stb). Ön mit gondol erről? Ez csak hisztéria, vagy reális vélemény?
Az az érzésem, Magyarországon csak orvosnak, vagy mérnöknek érdemes tanulni, különben nem lehet elhelyezkedni, rendesen keresni. Jogászból például Dunát lehet rekeszteni.
Elnézést, hogy ilyen problémával zavarom, de ez a pánik már szinte az egész osztályomat elfogta. Többen mondják, hogy ha nem vagy jó matekmatikából, vagy nem akarsz orvosnak menni, menj el szakembernek, abból meg lehet élni. Sajnos az iskolában, az interneten is nehéz tájékozódni a valós helyzetről.
Előre köszönöm a válaszát, megértését:
VV
Karácsony Zoltán
Kedves Kérdező, először is szeretném elnézését kérni, hogy csak most válaszolok. Nem akarom privát ügyeimmel traktálni, sajnos korábban nem ment. Cserébe igyekszem a szokásosnál bővebben fogalmazni.
A továbbtanulás tervezésénél azt javaslom, elsődleges szempont az legyen, Ön mivel szeretne foglalkozni, mi az, ami érdekli, leköti. El lehet menni mérnöknek, de ha az ember nem tudja a tanulmányokat elvégezni vagy taszítja a munka, az egésznek semmi értelme. Ezt egyébként központi problémának látom: azt sugallja a média (ebben kicsit én is ludas vagyok, de csak kicsit), a keresett szakmákban a jövő: menj el asztalosnak, gépészmérnöknek, orvosnak. Az már nem is fontos, mihez van kedve az embernek? Nem azt mondom, hogy ne legyen szempont a foglalkozás álláspiaci helyzete. Csak azt, ne kizárólag ez alapján válasszunk pályát.
Ha bizonytalan abban, milyen munka illene képességeihez, javaslom, szakértői segítséggel mérje fel. Ebben például segítséget nyújthat teszt/kérdőív kitöltése. Ezen az oldalon bőséggel talál teszteket: http://www.felvi.hu/diploman_tul/onismereti_tesztek
Emellett van egy pályaorientációs tanácsadó barátom, Kiss István tőle is lehet tanácsot kérni. Hogy milyen formában, azt most nem tudom megmondani. Ha érdekli, küldjön nekem e-mailt a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címre és megadom István elérhetőségét.
Amit én látok: telített területeken a munkaszerzéshez kellenek extra képességek, amelyeket tudatos készüléssel lehet fejleszteni. És akkor a nehéz területeken (marketing-jog-tanári pálya-média) is lesz állása. Ha Ön már az egyetemi évek alatt tudatos karrierépítő, megvan Önben a motiváció, jó nevű cégnél végzi szakmai gyakorlatát, magas szinten beszél 2 nyelvet (ebből az egyik az angol), egy-két hónapra vagy félévre kimegy nyelvterületre akár diákmunkásként, máris évfolyama 90 százalékát maga mögé utasította az álláskeresésnél.
Itt nagyobb a verseny.
Még arra felhívom a figyelmét, ne legyen diplomájának a rabja. Rengeteg olyan terület jöhet szóba a diplomázás után, amire nem is gondolna. Bölcsészként nyelvtudással el lehet menni idegen nyelvű multi ügyfélszolgálati központba és onnan elindulni felfelé a céges ranglétrán.
Szociológia diplomával sok piackutató cégnél nyílik lehetőség. Egyre több nagy multinál a felvételnél csak az a lényeg, hogy legyen valamilyen (akár agrár) diploma és nyelvtudás, máris lehet jelentkezni. Persze a kiválasztásnál a fókuszban a személyes képességek lesznek, ez alapján dől el, ki jut be (kommunikáció, prezentáció, asszertivitás, munkabírás, rugalmasság) és ki nem. Az értékesítés (nem porszívóügynök, hanem például szolgáltatás értékesítése) ugyancsak olyan terület, ahol fontosabb a személyiség.
A jog furcsa terület. Nagyon konzervatív világ a jogászoké/ügyvédeké. Itt már számít, hol szerezte az ember a diplomát (az ELTE az etalon). Hosszú a tanulási idő (5 év egyetem, 3 év jelöltség, 1 év szakvizsgázás) és pénz igazán csak ezután kereshető. Viszont egyéni ügyvédként a munka varázsa a függetlenség, az egyéni időbeosztás. Itt fontos szerepét érzem a kapcsolatoknak és inkább Budapesten vannak lehetőségek. Emellett azt se feledjük, a jogi diploma nagyon jó alapokat teremt. Olyan tanulási képességet ad az embernek, hogy más szakmákba sokkal könnyebb beletanulni. Baráti körömben például többen is fejvadászként, dolgoznak jogi diplomával a kézben.
Összességében én diplomapárti vagyok. Minden felmérés szerint (sokat feldolgoztam) nagyobb a munkához jutás esélye, magasabb a fizetés és nagyobb a munkabiztonság. És lehet, hogy valódi szakmájára csak 20-22 évesen ismer rá. Én például 18 évesen nem tudtam, hogy az újságírás lesz életem munkája.
Talán kicsit csapongó volt a válaszom, de remélem, hasznát veszi.
Sok sikert kívánok a továbbtanuláshoz!
Üdvözlettel:
Karácsony Zoltán
A továbbtanulás tervezésénél azt javaslom, elsődleges szempont az legyen, Ön mivel szeretne foglalkozni, mi az, ami érdekli, leköti. El lehet menni mérnöknek, de ha az ember nem tudja a tanulmányokat elvégezni vagy taszítja a munka, az egésznek semmi értelme. Ezt egyébként központi problémának látom: azt sugallja a média (ebben kicsit én is ludas vagyok, de csak kicsit), a keresett szakmákban a jövő: menj el asztalosnak, gépészmérnöknek, orvosnak. Az már nem is fontos, mihez van kedve az embernek? Nem azt mondom, hogy ne legyen szempont a foglalkozás álláspiaci helyzete. Csak azt, ne kizárólag ez alapján válasszunk pályát.
Ha bizonytalan abban, milyen munka illene képességeihez, javaslom, szakértői segítséggel mérje fel. Ebben például segítséget nyújthat teszt/kérdőív kitöltése. Ezen az oldalon bőséggel talál teszteket: http://www.felvi.hu/diploman_tul/onismereti_tesztek
Emellett van egy pályaorientációs tanácsadó barátom, Kiss István tőle is lehet tanácsot kérni. Hogy milyen formában, azt most nem tudom megmondani. Ha érdekli, küldjön nekem e-mailt a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címre és megadom István elérhetőségét.
Amit én látok: telített területeken a munkaszerzéshez kellenek extra képességek, amelyeket tudatos készüléssel lehet fejleszteni. És akkor a nehéz területeken (marketing-jog-tanári pálya-média) is lesz állása. Ha Ön már az egyetemi évek alatt tudatos karrierépítő, megvan Önben a motiváció, jó nevű cégnél végzi szakmai gyakorlatát, magas szinten beszél 2 nyelvet (ebből az egyik az angol), egy-két hónapra vagy félévre kimegy nyelvterületre akár diákmunkásként, máris évfolyama 90 százalékát maga mögé utasította az álláskeresésnél.
Itt nagyobb a verseny.
Még arra felhívom a figyelmét, ne legyen diplomájának a rabja. Rengeteg olyan terület jöhet szóba a diplomázás után, amire nem is gondolna. Bölcsészként nyelvtudással el lehet menni idegen nyelvű multi ügyfélszolgálati központba és onnan elindulni felfelé a céges ranglétrán.
Szociológia diplomával sok piackutató cégnél nyílik lehetőség. Egyre több nagy multinál a felvételnél csak az a lényeg, hogy legyen valamilyen (akár agrár) diploma és nyelvtudás, máris lehet jelentkezni. Persze a kiválasztásnál a fókuszban a személyes képességek lesznek, ez alapján dől el, ki jut be (kommunikáció, prezentáció, asszertivitás, munkabírás, rugalmasság) és ki nem. Az értékesítés (nem porszívóügynök, hanem például szolgáltatás értékesítése) ugyancsak olyan terület, ahol fontosabb a személyiség.
A jog furcsa terület. Nagyon konzervatív világ a jogászoké/ügyvédeké. Itt már számít, hol szerezte az ember a diplomát (az ELTE az etalon). Hosszú a tanulási idő (5 év egyetem, 3 év jelöltség, 1 év szakvizsgázás) és pénz igazán csak ezután kereshető. Viszont egyéni ügyvédként a munka varázsa a függetlenség, az egyéni időbeosztás. Itt fontos szerepét érzem a kapcsolatoknak és inkább Budapesten vannak lehetőségek. Emellett azt se feledjük, a jogi diploma nagyon jó alapokat teremt. Olyan tanulási képességet ad az embernek, hogy más szakmákba sokkal könnyebb beletanulni. Baráti körömben például többen is fejvadászként, dolgoznak jogi diplomával a kézben.
Összességében én diplomapárti vagyok. Minden felmérés szerint (sokat feldolgoztam) nagyobb a munkához jutás esélye, magasabb a fizetés és nagyobb a munkabiztonság. És lehet, hogy valódi szakmájára csak 20-22 évesen ismer rá. Én például 18 évesen nem tudtam, hogy az újságírás lesz életem munkája.
Talán kicsit csapongó volt a válaszom, de remélem, hasznát veszi.
Sok sikert kívánok a továbbtanuláshoz!
Üdvözlettel:
Karácsony Zoltán
