Elektronikus fizetési meghagyás háromnapos ügyintézéssel

Júliustól alapvetően átalakult a kintlévőségek behajtásával kapcsolatos fizetési meghagyásos eljárás szabályozása. A fizetési meghagyások intézése ennek megfelelően a bíróságoktól a közjegyzőkhöz került át. Legalább ennyire fontos, hogy a kérelmeket bizonyos esetekben már csak elektronikus úton lehet előterjeszteni. Emellett, viszonylag szűk körben ugyan, de megmarad a papír alapú eljárás is. Mindezek következtében ugyanakkor jelentősen lerövidült az ügyintézési határidő.

Korábban is és most is kizárólag fizetési meghagyás útján lehet behajtani az egymillió forintot meg nem haladó, lejárt pénzkövetelést. A munkaviszonyból eredő pénzkövetelés ellenben csak akkor érvényesíthető fizetési meghagyás útján, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. Magyarul a munkabérrel kapcsolatos pénzköveteléseket fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni.

A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás (kft. és részvénytársaság), illetve vállalkozási formától függetlenül, bármely jogi képviselővel eljáró ügyfél (ideértve a magánszemélyt is) a beadványát – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, azaz az elektronikus út használata kötelező. Az ügyvéd nélkül eljáró, jogi személyiség nélküli vállalkozás (közkereseti és betéti társaság) és magánszemély esetében megmaradt ugyanakkor a papír alapú eljárás lehetősége, azaz ezen ügyfelek a kérelmeiket a továbbiakban is papíron nyújthatják be.

Az elektronikus kérelmeket a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszerébe kell feltenni minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátva, amely automatikusan osztja szét az ügyeket az ország valamennyi közjegyzője között. A papír alapú ügyeket ugyancsak a közjegyzők intézik. Jó hír azonban, hogy a felek lakóhelyétől, illetve székhelyétől függetlenül az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes, azaz maga a kérelmező dönti el, hogy melyik közjegyző előtt szeretné az eljárást megindítani. Az elektronikus úton beadott kérelmek esetén három nap, míg a papíron indított ügyek esetében 15 nap az ügyintézési határidő. Kiemelendő ugyanakkor, hogy akár elektronikusan, akár papír alapon indult az eljárás, a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyást mindig postai úton küldik meg az adósnak.

Amennyiben az adós ellentmondással él, az eljárás perré alakul és átkerül a bíróságokhoz, ahol az eddig megszokott rendszerben folytatódik a per. Ellentmondás hiányában a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, amelynek a végrehajtását szintén a közjegyzők rendelik el. A végrehajtási eljárást, ha az ügy eredetileg elektronikus úton indult, ugyancsak elektronikusan, kell előterjeszteni.

Illetékmentesség – csak egyenes ágon

A vér szerinti kapcsolaton vagy örökbefogadáson alapuló egyenes ági öröklés és ajándékozás, továbbá a termőföldről szóló törvény szerinti gazdaságátadási támogatás keretében történő – ingyenes és visszterhes – vagyonszerzés, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betéteknek a kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentessé vált az illeték alól. Nem kell tehát öröklési, valamint ajándékozási illetéket fizetni az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék után. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a házastárs, vagy a testvér öröklése, illetve a házastársnak, vagy a testvérnek történő ajándékozás továbbra is illetékkötelezettséggel jár.

Adómentes háztartási munka

Augusztus közepétől a háztartási munkás jövedelme után nem kell adót fizetni. Ez azt jelenti pontosan, hogy aki az adózott jövedeleméből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, ez után a jövedelem után foglalkoztatóként már nem kell újra sem adót, sem járulékot fizetnie. Adómentes háztartási munkára azonban kizárólag magánszemély foglalkoztathat egy másik magánszemélyt. A háztartási munka fogalma alatt ugyanis kizárólag a természetes személy és a háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló, konkrétan meghatározott tevékenységet, nevezetesen a lakás takarítását, a főzést, a mosást, a vasalást, a gyermekek felügyeletét és házi tanítását, az otthoni gondozást és ápolást, a házvezetést, továbbá a kertgondozást tekinti a törvény. Fontos tudnivaló, hogy amennyiben üzletszerűségre utaló körülmény merülne fel (például az egyéni vállalkozó megbíz valakit az irodájának a takarítására), az már nem esik a fentiek szerinti adómentes háztartási munka körébe.

Az alkalmazót és a háztartási munkást mint alkalmazottat megillető, közterhek alóli mentességnek ellenben az a feltétele, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt az APEH-hoz bejelentse a saját maga, valamint a háztartási munkás adóazonosítóját, továbbá az alkalmazott taj-számát és a munkakezdés napját. A bejelentés mindig az adott hónapra (munkakezdés hónapjára) vonatkozik, tehát következő hónapban, ha a háztartási munkás tovább dolgozik, újra teljesíteni kell azt. A bejelentés elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül, illetve telefonos ügyfélszolgálaton keresztül teljesíthető. Decembertől viszont életbe lép az esemesben történő bejelentési lehetőség is. A háztartási munkás bejelentéséért alkalmazottanként havi 1000 forintos úgynevezett regisztrációs díjat kell fizetni, független attól, hogy hány napot dolgozik az alkalmazott. A díjat postai úton, banki átutalással vagy az APEH kijelölt ügyfélszolgálatain bankkártyával lehet megfizetni. 

Fontos tudni ugyanakkor, hogy a bejelentés és a regisztrációs díj teljesítésének az elmulasztása százezer forintos bírsággal jár. Ezenfelül bejelentés hiányában a foglalkoztató a háztartási alkalmazottnak kifizetett teljes összeg utáni adót és a járulékokat is köteles megfizetni.

Devizakölcsönök – zálogtilalom

Augusztustól él az az előírás, amely szerint a természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására az adós tulajdonában álló ingatlanon, vagy az ingatlan adóst megillető tulajdoni illetőségen jelzálogjog nem alapítható.

Szöveg: Dr. Farkas Katalin