Nyelvtudása mellett fizetését is növelte Juhász Zoltán (36), amikor két évvel ezelőtt felsőfokú angol nyelvvizsgát tett. ?A vizsga előtt egy évvel középfokú szinten álltam. Magántanárhoz jártam, lendületben éreztem magam. Tanárom javasolta, hogy ha már tanulok, tűzzek ki konkrét célt, és ez lett a felsőfokú vizsga. Motivált persze az is, hogy a felsőfokú nyelvvizsga után magasabb nyelvpótlékot kapok a munkahelyen? ? mondja Juhász Zoltán, aki jogászként dolgozik az Ombudsmani Hivatalnál, és az angolt főként a nemzetközi szakirodalom olvasására használja.

Nyelvtanára javaslatára a Cambridge CELS nyelvvizsgát nézte ki magának, és sikerrel vette az akadályt. A bizonyítvány birtokában havi bruttó 15 460 forinttal keres többet, ugyanis a köztisztviselői nyelvpótlékban ekkora a különbség a közép- és a felsőfokú nyelvvizsga honorálása között. Ehhez persze komoly szellemi és anyagi befektetés kellett: egy évig tanult munka után magántanárnál heti kétszer másfél órában, saját költségére.

Nem csupán a közszférás nyelvpótlék miatt érdemes nyelvvizsgát tenni. Csörgő Zoltán némettanár tapasztalata szerint a nyelvvizsgázók többsége középiskolás vagy egyetemista. Előbbieket a felsőoktatási felvételin nyelvvizsgával szerezhető plusz pontok, utóbbiakat a diplomaszerzés motiválja, ugyanis nyelvvizsga nélkül nem végezhető el egyetem, főiskola. Akadnak, akik a külföldi tanulmányok miatt fizetnek be ? elsősorban nemzetközi ? nyelvvizsgára. Másokat pedig a jobb munkahelyi előmenetel reménye visz a vizsgabizottságok elé.

Egynyelvű vagy kétnyelvű?

Ha már elhatároztuk, hogy valamilyen nyelvvizsgát szeretnénk tenni, döntenünk kell a vizsgatípusról és a felkészülésről. Az előbbi kiválasztásához érdemes olyan nyelvtanár tanácsát kikérni, aki ismeri képességeinket és céljainkat. Két nagyobb vizsgatípus létezik: egynyelvű és kétnyelvű. Előbbin nincs, utóbbin van magyarra ? vagy magyarról idegen nyelvre ? történő fordítás.

?Akinek gondot okoz az írásbeli fordítás, annak nem érdemes olyan kétnyelvű nyelvvizsgát kiválasztania, ahol van ilyen feladat és az nehéz. Ilyen például az Origo vagy a BME nyelvvizsga? ? mondja Orzói Zsuzsa, a Manhattan Nyelvstúdió szakmai vezetője. ?Ha valaki nyelvtani hibákat ejt, de érthető, amit mond, akkor egynyelvű vizsgát javasolok alap vagy középfokú szinten? ? teszi hozzá Csörgő Zoltán.

Orzói Zsuzsa szerint a döntésnél az is fontos, hol akarja kamatoztatni a megszerzett papírt: ?Külföldi munkához vagy tanuláshoz a nemzetközi vizsgák javasoltak, a hazai érvényesüléshez a magyar fejlesztésű is alkalmas.? Ha felvételihez, diplomához vagy nyelvpótlékhoz kell a vizsga, államilag elismert vizsgát kell tennünk. (A nyelvvizsgák listája a www.nyak.hu oldalon található.)

?Jó nevű, világszerte ismert a Cambridge CELS nyelvvizsga, és egynyelvű, tehát nincsen benne magyarra vagy magyarról való fordítás? ? mondja Juhász Zoltán döntése indoklásaként. Közalkalmazottaknál szempont lehet az is, milyen nyelvet fogad el a munkáltató, ugyanis pótlék csak ezután jár.

Így készüljünk

Nyelviskola vagy nyelvtanár keresésénél nem nyúlunk mellé, ha felmegyünk a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (www.nyelviskola.hu) weboldalára, és innen választunk. Persze nem csak az itt ajánlott nyelviskolák számítanak. Minőségi lehet az olyan iskola is, amely egy vagy több ? államilag elismert ? nyelvvizsga akkreditációjával rendelkezik. Emellett érdeklődhetünk ismerősöktől, böngészhetünk internetes fórumokon.

Hány órát érdemes venni? Orzói Zsuzsa szerint nulláról az alapfokú szintre jutásig 200?240 óra szükségeltetik, innen középfokra további 250?300, míg felsőfokig újabb 250 tanóra. Megjegyzendő, hogy ezek csak átlagok. ?Egyéni tanulással jóval gyorsabb lehet a haladás, míg a 10 fő feletti csoportlétszám visszavetheti az iramot, hiszen mindenképpen több tanuló igényeihez kell alkalmazkodni? ? teszi hozzá a nyelvtanár. Juhász Zoltán például heti kétszer két tanórával (összesen körülbelül 210 óra) egy év alatt jutott el középfokú szintről a felsőfokú vizsgáig.

Ugyancsak alapkérdés, hogy egyedül vagy csoportban tanuljunk. Orzói Zsuzsa tapasztalatai szerint kezdő szinten jobb a kiscsoportos (4-9 fős) tanulás, ugyanis itt lényeges a sok ismétlés, hogy rögzüljön a nyelv jellege, nem elég, ha a tanuló egymaga beszél.

Magasabb szinten hatékony lehet az egyéni tanulás nyelvtanárral, ám sokan ekkor is a közösség mellett döntenek. Juhász Zoltán a vizsgára célzottan készült, nyelvtanárával gyakorolta a próbafeladatokat. Kisebb meglepetés ennek ellenére érte: a magnóhallgatásos feladatot a vártnál jóval nehezebbnek érezte.

Vizsgáról vizsgára

Több, vizsgáztatóként is dolgozó nyelvtanárt kérdeztünk az egyes nyelvvizsgák jellegzetességeiről. A tőlük hallottak nyomán állítottuk össze az egyes típusok jellemzőit.

ITK-Origo: A ?Rigó utcai? nyelvvizsga hivatalos elnevezése. Monopol helyzete megszűnt, ám sok nyelvtanuló továbbra is hisz benne. Nem könnyű vizsga. Azoknak ajánlott, akik nyelvtan-központúan tanulnak ? sok tesztkérdés vonatkozik például a nyelvi kivételekre ?, erősek a fordításban (tehát magyarul is igényesen fogalmaznak), és hazai munkahelyen vagy iskolában kamatoztatják a papírt. Hazai HR-esek körében ? különösen azoknál, akik maguk is Rigó utcai vizsgát tettek ? jól cseng a vizsga neve. Az országhatáron kívül viszont nem ismert. Előnye, hogy a legolcsóbb: egy középfokú, ?C? típusú (írásbeli + szóbeli) vizsga ára: 19 900 forint.

BME-nyelvvizsga: Az ITK-Origo versenytársa. Szintén magyar fejlesztésű (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), ugyancsak kétnyelvű. Némileg ?barátságosabbnak? tartják az az előbbinél, ám inkább más típusú feladatokkal méri a nyelvtudást. Volt egy divathullám, amikor tolongtak a jelentkezők, mára ez alábbhagyott. Ez is hazai felhasználásra ajánlott. Egy középfokú, ?C? típusú (írásbeli + szóbeli) vizsga ára: 20 900 forint.

Euro: Magyar fejlesztésű. Az Origoval és a BME-vel szemben előnye, hogy nemcsak kétnyelvű, hanem egynyelvű változata is létezik. Egynyelvűt annak érdemes választani, aki a fordításban gyenge. Az Euro fordítási feladatánál elsősorban az értelmet, a kulcsszavakat nézik, a stilisztika másodlagos. Életszerű feladatai miatt szeretik a nyelvtanulók. A szóbeli érdekessége a tolmácsolás, amitől elsőre sokan megrettennek, de teljesíthető. A vizsga neve jó marketingfogás, ám csak Magyarországon ismerik ? külföldi tanulmányokhoz nem belépő. Egy középfokú, ?C? típusú (írásbeli + szóbeli) vizsga ára: 22 900 forint.

TOEFL: Az angolszász világ egyik legismertebb vizsgája, beugrónak számít az amerikai felsőoktatásba. Jellegzetessége, hogy ?nem lehet megbukni?, hanem a vizsgázó egy feleletválasztós teszt alapján pontszámot kap. Ez a szám jelzi a nyelvi szintjét. A teszt az amerikai angol nyelv hallás utáni megértését, a nyelvtani szerkezetek helyes felismerését, a szókincs nagyságát és az összefüggő szöveg értelmezését méri. Magyarországi felhasználása (nyelvpótlék, felvételi pont, diplomához) nehézkes, ugyanis nem ismerik el automatikusan, hanem honosíttatni kell, ami pedig plusz költség. Maga a vizsga sem olcsó: 200 dollár (40 ezer forint).

Cambridge-nyelvvizsgák: Nagy presztízsű, patinás angol nyelvvizsgarendszer, amit világszerte ismernek. Angliába készülőknek (tanulás vagy munka) mindenképpen ajánlott a letétele. Közép- és felsőfokú szintjei kifejezetten nehezek. A nyelvtant például mondat-átalakításokkal is mérik, amihez a nyelvtani szabályok ismerete mellett fantázia, logika és intelligencia is kell. Az ESOL és a CELS vizsgák akkreditáltak Magyarországon. Általános nyelvvizsgából jelenleg az ESOL érhető el. Aki angol egyetemre akar menni, annak a Proficiency (CPE) papírt kell megszereznie. A legdrágább vizsgák egyike. Körülbelül 45 ezer forintba kerül.

Trinity: A londoni Trinity College által kidolgozott, egynyelvű vizsga. Hátránya, hogy 2009-től csak honosítási eljárással ismertethető el Magyarországon (míg korábban ez automatikus volt). A vizsgázók viszont szeretik, mert ?felhasználóbarát?, jól lehet készülni rá: a szóbeli vizsga például egy előre összeállított prezentáció alapján zajlik Angliából érkezett vizsgáztatóval. A vizsgázó ráadásul hozhat magával tárgyat, könyvet, fényképet, ami a választott témájához csatlakozik. Írásbelin nem lehet szótárt használni. Igaz, a feladatok összeállításánál ezt figyelembe veszik. Körülbelül 40 ezer forintba kerül.

ECL: EU-s kezdeményezésre létrejött nyelvvizsgarendszer, amely egynyelvű és államilag elismert. Azoknak fekszik, akik nem nyelvtanközpontúan tanulták a nyelvet, hanem ösztönösen, anyanyelvi környezetben, vagy nem hagyományos módon (például filmnézéssel, internetes olvasással, kommunikációval) tanultak. Nincs ugyanis nyelvtani feladat, ám ennek ellenére nem könnyű. Főként az élő szövegekre, beszédhelyzetekre mennek rá. Általában jobban fekszik a fiataloknak, akiknek jobb a hallás utáni beszédértése. Előnye, hogy hazánk közel 50 városában letehető, és az olcsóbb kategóriába tartozik: egy komplex vizsga mindhárom szinten 22 000 forintba kerül.

Goethe Intézet, Osztrák Intézet: Aki német nyelvterületen szeretne tanulni vagy dolgozni, ennek a két intézetnek a vizsgáit célozza meg. A német illetve az osztrák állam áll mögöttük, egymás vizsgáit elismerik és Magyarországon is akkreditáltak. Mindkét nyelvvizsgarendszerben alap- és középfokon fontosabb a kommunikáció sikere a nyelvhelyességnél. Tehát: a kisebb-nagyobb nyelvtani hibákkal, folyamatosan beszélő vizsgázó sikeresebb, mint aki alig beszél, de azt nyelvtanilag tökéletesen teszi. A Goethe Intézetnél Zertifikat Deutsch (alapfok), Zertifikat B2 (középfok) és Zertifikat C1 (felsőfok) néven érhető el a három szint. A középfok 31 500 forintba kerül. Az Osztrák Intézetnél Österreichisches Sprachdiplom Deutsch (ÖSD) szerezhető Zertifikat Deutsch, Mittelstufe Deutsch és Oberstufe Deutsch néven illetve szinteken. Itt a középfokú vizsga 27 500 forint. Ha a nyelvtanuló az intézet nyelvóráin készül fel, akkor mindez 2500 forinttal olcsóbb.

TELC: Frankfurti központú, egynyelvű vizsgarendszer, amelyet Magyarországon a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) képvisel. A vizsgán nem használható szótár, írásbelin pedig csak ceruzával és radírral lehet dolgozni. Megterhelőnek tűnik, ugyanis a szóbeli és az írásbeli egy napon van. Itt is fontosabb a kommunikáció a nyelvhelyességnél. Egy középfokú vizsga 29 ezer forintba kerül, Magyarországon akkreditált.

DALF, DELF nyelvvizsga: A francia oktatási minisztérium által akkreditált vizsgák, amelyeket világszerte ? így Magyarországon is ? elismernek. Aki DALF C1 vagy C2 vizsgát tesz, mentesül a nyelvi szintfelmérő alól a francia felsőoktatási felvételin. Magyarországon 2006 óta akkreditált, hat nagyvárosban lehet vizsgázni. Szótárt nem lehet használni, a dolgozatokat Párizsban javítja az Alliance Francaise. A középfokú (B2) vizsga díja 26 ezer forint.

CILS: Az olasz kormány által akkreditált nyelvvizsga, amelyet a sienai egyetem dolgozott ki és működtet. Aki külföldiként olasz egyetemre jelentkezik, annak vagy ezt a vizsgát vagy a CELI-t kell letennie. A CILS-nek négy szintje létezik, ebből az első három felel meg a magyar alap-, közép- és felsőfoknak. Nincs Magyarországon akkreditálva, így honosítani kell, ami 5 ezer forintba kerül. A vizsga díja 100 euró (27 ezer forint) plusz az említett honosítás, ha itthon szeretnénk elismertetni.

CELI: A másik, széles körben elismert olasz nyelvvizsgarendszer, ami a perugiai egyetem ?terméke? Ugyancsak honosíttatni kell, ám a CILS-hez hasonlóan ez sem ütközik akadályokba. A vizsga 100 euróba kerül (27 ezer forint), plusz a honosítás, ha erre szükségünk van. A CILS-hez hasonlóan szintén 100 euró a vizsgadíj (27 ezer forint).

DELE: A leginkább elismert spanyol nyelvvizsga, amelyet a spanyol oktatási minisztérium akkreditált és a Cervantes Intézet felelősségi körébe tartozik. Magyarországon nem akkreditált, de könnyen honosítható. A vizsgákat nálunk a budapesti Cervantes Intézet szervezi, a fővároson kívül Debrecenben és Miskolcon vizsgáztatnak. Díja kifejezetten mérsékeltnek számít: a középfokért 16 ezer forintot kérnek.

+++keretes 1+++

Miért tegyünk nyelvvizsgát?

* Motiváló hatású a nyelvtanulásban

* Önéletrajzban jól mutat (igaz, a valós tudás számít és állásinterjún is tesztelik)

* Egyetemi, főiskolai felvételinél többletpont jár érte (akár 50 pont)

* Felsőoktatási diploma kiadásának feltétele

* A közszférában pótlékot fizetnek utána

* Külföldi munkához, tanuláshoz szükséges

+++keretes 2+++

EU-s nyelvi szintek

Az alap-, közép- és felsőfokú hármas osztás Magyarországra jellemző. Az EU-ban hatfokozatú skálán tartják nyilván a nyelvi szintet, amelynek hivatalos neve Közös Európai Referenciakeret (CEFR). Nem árt ezt a kategorizálást is megtanulni ? különösen, ha nemzetközi nyelvvizsgát akarunk tenni. Az A1 és A2-es szintek az alapfoknál gyengébb tudást jelentenek (egyszerű beszéd értése és minimális kifejezőkészség), a B1 a magyar alapfoknak, a B2 a középfoknak, a C1 pedig a felsőfoknak felel meg. A legmagasabb szintet a C2 jelenti, ami már az anyanyelvihez közeli tudást feltételez (például egyetemi nyelvszakon tanulók, nyelvtanárok állnak itt).

+++keretes 3+++

Ennyi nyelvpótlék jár

Az államilag elismert nyelvvizsga egyik vonzereje, hogy a közszférában pótlékot fizetnek utána. Köztisztviselőként angol, német és francia nyelvvizsga birtokában alanyi jogon jár. Felsőfokú C típus (szóbeli és írásbeli) esetén az illetményalap 100 százaléka (jelenleg bruttó 38 650 forint) jár, középfokú birtokában 60 százalék (23 190 forint), míg alapfokú esetén 15 százalék (5797 forint). A többi nyelvnél nem jár automatikusan, a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a jogosultságot. Itt felső- és középfoknál feleződik az összeg, alapfokért pedig nem jár.

Közalkalmazottként akkor kaphatunk nyelvpótlékot egy-egy nyelvvizsga után, ha ez a munkához szükséges. Itt a pótlék felsőfokú esetén a közalkalmazotti pótlékalap 100 százaléka, középfokúnál pedig 50 százaléka (20 ezer illetve 10 ezer forint).

Karácsony Zoltán