Magyarország ? Japán, Izland, Olaszország és Franciaország mellett ? gyógyvízben a világ első öt leggazdagabb állama közé tartozik. A magyar turisztikai ágazat évtizedek óta egyik legjelentősebb, legsikeresebb területe az egészség- és gyógyturizmus. Ezen a területen ugyanis gyakorlatilag nincsen versenytársunk.

?Annak, hogy Magyarországon ilyen sokféle gyógyvíz található az az oka, hogy nálunk geotermikus gradiens értéke ? tehát az, hogy a földbe hatolva hogyan nő a hőmérséklet ? magas. Átlagosan 5 Celsius-fok száz méterenként, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. A Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb, mint másutt a világon? ? magyarázza Horváth Mariann, a sárvári Spirit Hotel főorvosa. Ezért szinte nincs olyan pontja az országnak, ahol ne lenne gyógyforrás.

Budapest

A gyógyhelyek közül is az egyik legnagyobb maga a főváros, amely 1934-ben kapta meg a fürdőváros címet. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa: 18 természetes forrásból, illetve fúrt kútból előtörő 21?78 fokos termálvíz hozama napi hetvenmillió liter. Az egyszerű, kevés oldott szilárd anyagot tartalmazó hévizek elsősorban reumás betegségek kezelésére alkalmasak. A Lukács, Gellért, Rudas Gyógyfürdő földes, meszes vizei kalciumot, magnéziumot és hidrokarbonát-ionokat tartalmaznak, ezért a reumatikus panaszok enyhítése mellett szív- és gyomorbántalmak kezelésére is alkalmasak. A Lukács és Rudas fürdő kútjaiból kénes víz is feltör, amellyel a mozgásszervi betegségek mellett egyes bőrbetegségeket kezelnek. A Rudas fürdőben emellett rádiumiont rejtő radioaktív vizet is hasznosítanak, amelyet az anyagcsere-folyamatok és a belső elválasztású mirigyek zavaraira, valamint a mozgásszervi betegségekre alkalmaznak sikeresen. Ugyanilyen hatású víz tör fel a Gellért fürdő kútjaiból is. A Pesterzsébeti fürdőben nátrium- és kloridionokat tartalmazó kloridos vagy konyhasós vizek nőgyógyászati panaszok és hurutos megbetegedések esetén egyaránt kifejtik jótékony hatásukat. A hideg jódos és brómos víz nőgyógyászati problémák és bőrbetegségek tüneteinek enyhítésére szolgál, valamint a légúti megbetegedések kúrálására.

Dél-Alföld

Gyógyvízben a vidéki települések is bővelkednek. A Dél-Alföldön szinte egymást érik a fürdők, közülük nem egy országosan, sőt nemzetközileg is ismert.

A leglátogatottabb turisztikai helyszínek egyike Szeged, amelyet a fürdők városának is neveznek. Az első fürdője egy gőzfürdő volt, majd a XX. század elején mélyfúrásokkal alkáli hidrogén-karbonátos, magas jódtartalmú vizet találtak. A 2005-ben felújított Anna Gyógyfürdő vize a légúti megbetegedések mellett mozgásszervi, nőgyógyászati és egyes bőrbetegségek kezelésére is alkalmas.

Gyula az egyik legfiatalabb fürdővárosunk. Az impozáns vár tövében épült fürdő hat kútból táplálkozik, melynek vize alkáli-hidrogén-karbonátos-kloridos gyógyvíz. A fürdő 72 fokos vizét az egészségügyi miniszter 1969-ben gyógyvízzé, 1971-ben a fürdőt gyógyfürdővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította. A víz mozgásszervi megbetegedésekre, helyi idegbántalmakra, balesetek utáni rehabilitációs kezelésekre és gyulladásos nőgyógyászati betegségekre alkalmazható kiváló hatással.

Dél-Dunántúl

A Dél-Dunántúl az egyike azoknak a régióknak, amely az országos átlaghoz képest kevés gyógyvízzel és fürdővel rendelkezik. Egyik legnevezetesebb a harkányi fürdő. Az itt feltörő gyógyvizet a reumatikus megbetegedéseken túl nőgyógyászati panaszok, meddőség kezelésére is használják. 2008-tól fogadja vendégeit a teljesen újjáalakult gyógykórház, ahol külön épületrészben és medencékben foglalkoznak a pikkelysömörben szenvedő betegekkel.

Kiemelés:

A harkányihoz hasonló hatású gyógyvíz csak Izraelben és Mexikóban található.

Nyugat-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl szintén régi fürdőhagyományokra tekint vissza. A nyugati határhoz közel fekvő településeken gyakran fordulnak meg német és osztrák vendégek. A mosonmagyaróvári termálfürdőt 1966-ban alapították, 1999 óta működik itt gyógyászati központ. A fürdőt bővizű kutak látják el a 2000 méter mélyről feltörő, 74 fokos termálvízzel, amely Európa öt legjobb hatású gyógyvize közé tartozik. A külföldiek körében ugyancsak népszerű Bükfürdő forrása két kútból, 1282 méter mélyből tör a felszínre, s a térség legfontosabb turisztikai termékét adja. Bükfürdőn szintén olajkutatás közben leltek rá a gyógyító hatású vízre, amely a mozgásszervi, reumatikus és ízületi betegségek mellett nőgyógyászati és gerincbetegségek kezelésére is alkalmas. A fürdőszolgáltatások mellett a Fizikoterápiás Intézet révén 1997 óta egészségügyi ellátásra is lehetőség nyílik.

A Balaton közelében található, világviszonylatban is egyedülálló természeti érték a termálvizes Hévízi-tó (UNESCO-világörökségi helyszín). A hévízi forrás valójában egy gejzír, amelynek krátertava természetes fürdőként kínálja 38 fokos gyógyvizét. Ehhez hasonlót csak Izlandon találni. A 4,44 hektáros kiterjedésű Hévízi-tó kénes, enyhén radioaktív vize ugyanúgy kiváló a mozgásszervi betegségek gyógyítására, mint a tófenék iszapja.

Kiemelés:

Kevesen tudják, de a hévízi tó nem csak Európa, de a világ legnagyobb gyógyító erejű meleg vizű tava.

Észak-Magyarország

Az észak-magyarországi Miskolctapolca egyedülálló vonzereje abban rejlik, hogy egy helyen találhatók termál-, barlang- és tavi fürdők. A barlangfürdő egy nagy forráskürtő, amelynek vize 29 fokos. A hidrogén-karbonátos, jódos, brómos víz elsősorban a keringési zavarokra alkalmas, illetve idegnyugtató hatású.

A ?Reumások Mekkája?-ként is emlegetik a nemzetközileg elismert fürdővárost, Hajdúszoboszlót. A városban 1925-ben olajkútfúrás közben tört fel 1090 méter mélyről az alkáli hidrogén-karbonátos, jelentős mennyiségű konyhasót, szódát, jódot és brómot tartalmazó termálvíz. A kutatások szerint ízületi gyulladásokra, gerincbántalmakra, csonttörés utókezelésére, izomfájdalmakra jelent enyhülést.

Dr. Horváth Mariann kiemelte, a hazai gyógyvizeket az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) ellenőrzi, s rendszeresen vizsgálatokkal kell igazolni, hogy egy-egy hévíz valóban alkalmas az adott betegség kúrálására. A szakember szerint a gyógyvizek leginkább akkor hatásosak, ha orvosi ellenőrzés mellett kúraszerűen alkalmazzák, illetve akkor, ha több, különböző kezelési módot ? mint például hidroterápiát, galvánfürdőt, leöntést, iszappakolást ? alkalmaznak egy kezelés alatt. ?Egyes, főleg a mozgásszervi betegségek esetében a gyógyvizes kezelés akár fel is válthatná a gyógyszeres kúrákat, hiszen a töredékébe kerül. A fürdők központi támogatása azonban mindezt egyelőre nem teszi lehetővé? ? fűzte hozzá.

Mit fizet az OEP?

Egyes, a gyógyvizekre épült szolgáltatásokat ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) támogatásával is igénybe lehet venni. Ezek olyan orvosi rehabilitációs szolgáltatások, amelyek főként a krónikus reumatológiai, ortopédiai, neurológiai illetve érbetegségek kezeléseknél alkalmaznak. Támogatott szolgáltatás a gyógyvizes gyógymedence, a gyógyvizes kádfürdő, az iszappakolás, a súlyfürdő, a szénsavas fürdő, az orvosi gyógymasszázs, a víz alatti vízsugármasszázs, a víz alatti csoportos gyógytorna, a komplex fürdőgyógyászati ellátás, valamint a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás. Az OEP ? mint miden egyéb egészségügyi szolgáltatás esetében ? kizárólag biztosítottak számára finanszírozza a kezeléseket, illetve, ha olyan fürdőben szeretnék mindezeket igénybe venni, amellyel az egészségbiztosító szerződést kötött. A támogatott gyógyfürdőkezelésekhez orvosi vény szükséges, ezeket kizárólag finanszírozott egészségügyi szolgáltató reumatológus, fizioterápiás, ortopéd, valamint mozgásszervi rehabilitációs szakorvos rendelheti.

Habár sok kezelés több napot is igénybe vehet, a szállodai szolgáltatás nem tartozik a fürdőgyógyászati ellátások körébe, így ezt nem finanszírozza az egészségbiztosító.

Tavaly összesen több mint 7300 kezelést finanszírozott, s ezekre 3,9 milliárd forint bruttó támogatást utalt ki az OEP a vele szerződött gyógyhelyeknek. Ez jóval elmarad a 2007-es adatoktól, amikor mintegy 8160 kezelést végeztek, amely több mint 4,34 milliárd forintjába került az egészségbiztosítónak.

A Büki Gyógyfürdő a számos hazai és külföldi vendég mellett sok olyan beteget fogad, akik tb-támogatással veszik igénybe a szolgáltatásokat. Németh István, a komplexum vezérigazgatója, s egyben a Magyar Fürdőszövetség elnöke szerint a támogatás mértéke messze elmarad a tényleges költségektől. A fürdőszövetség már több alkalommal tárgyalt az OEP-pel árkompenzációról, ám midig sikertelenül. A becslések szerint a kezelések támogatása a fürdők ráfordításainak felét sem fedezi, s mivel a fenntartó önkormányzatok nem tudják a kieső bevételeket biztosítani, a többletet a gyógyszolgáltatásokat igénybe vevők fizetik meg. A fürdők ezért olyan szolgáltatásokkal bővítik kínálatukat, amely fizetőképes keresletet vonzz. Bükön a közelmúltban elnyert uniós forrásból úgynevezett medicalwellness- részleget alakítanak ki, ahol orvosi felügyelet mellett állapotfelmérést, többek között hang- és fényterápiát végeznek kiegészítve táplálkozási tanácsokkal. ?Egy felmérés szerint a fürdőlátogatók idejük mindössze harminc százalékát töltik a medencében. A fennmaradó időt különböző szolgáltatások kötik le ? magyarázza Németh István. ? A rendszerváltás előtt a fürdők a szociális ellátóhálózat részei voltak, s mint minden az akkori kor szellemében, a közösségi igényekre alapult. Ma már mások a fogyasztói igények. A megváltozott társadalmi környezetben ? nem csak a magyar, hanem a külföldi vendégek esetében is ? az egyéni igények kerültek előtérbe. A fürdőknek fel kell készülniük arra, hogy az egyéni szükségletek s így a fennmaradó hetven százalék idő kitöltéséről gondoskodjanak? ? fűzi hozzá.

Az egészségturisztikai szakma alapvetően két csoportra osztja a célpiacot: egyrészt az egészséges emberekre, akik egészségük megőrzése érdekében veszik igénybe a szolgáltatásokat, másrészt a beteg emberekre, akik a gyógyászati kezeléseket keresik. Így a gyógyvízre épülő szolgáltatások is ennek megfelelően alakultak ki. A tipikusan természeti gyógytényezőre ? mint például a gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma, gyógyiszap ? épülő gyógyászati és turisztikai szolgáltatások között a fő hangsúly a gyógyászaton van, melyet inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai szolgáltatások és vonzerők. Az ágazatban azonban megfigyelhető, hogy a vendégek átlagéletkora egyre alacsonyabb, s egyre több a családdal érkező turista. Ezek elsősorban a wellness-szolgáltatások ? például masszázstípusok, kúrák, élményfürdő ? bővítését kívánják meg a hazai kínálati piactól.

Szépség ? és fogászati turizmus

Nem közvetlenül a gyógyturizmusra épít, ám ahhoz szorosan kapcsolódik a fogászati ellátásra épülő idegenforgalom. A nyugati határ mentén már a rendszerváltás előtt is sokan alapoztak az osztrák páciensekre, ma már egy teljes iparág szolgálja ki az olcsó, de magas színvonalú szolgáltatásra ?éhes? külföldi betegeket. A fogturizmus mellett egyéb szépészeti beavatkozásokra is egyre nagyobb az igény.

?A gazdasági válságnak köszönhetően még a korábbinál is többen jönnek Magyarországra fogorvoshoz, hiszen az emberek Ausztriában, Németországban vagy éppen Nagy-Britanniában is jobban megnézik hol, mit és mennyiért vesznek meg? ? állítja Süle Adrienn, a mosonmagyaróvári Denis & Fokus Fogászat ügyvezetője. Nem csoda, hiszen a hazai szolgáltatás, a kezelés típusától függően 50-80 százalékkal is olcsóbb lehet, s a vendégek pénzükért akár magasabb szolgáltatási színvonalat kapnak, mint hazájukban. Míg a fogpótlás elkészül, a páciensek élnek a környék adta turisztikai lehetőségekkel. ?A legtöbben a szigetközi programokat keresik: szerveznek kajaktúrákat, látogatásokat egy tipikus magyar tanyára és sokan látogatnak el a mosonmagyaróvári fürdőbe is? ? sommázza az ügyvezető.

A nyugat-európai vendégkör több szakembert vonzott Ausztria közelébe. Szilágyi Lászlót, aki Nyíregyházáról költözött a nyugati határvidékre, ahogy fogalmaz, a szakmai önmegvalósítás vezette. A fogász főorvos ma Sopron egyik legnépszerűbb szállodáját és fogászati rendelőjét üzemelteti. ?A fogturizmus adta lehetőség olyan kihívást jelentett, amelynek nem lehetett ellenállni? ? fogalmaz a Pannonia Hotel vezetője és tulajdonosa. ? Kelet-Magyarországon akkor nem volt olyan kereslet, amely az általam szakmailag is kielégítő munkát meg tudta volna fizetni. A nyugati határ mentén a fogászatokat a külföldi vendégek tartják el? ? hangsúlyozza.

Bérlőként kezdte a munkát a Hotel Pannoniában, ám az akkor még elhanyagolt szálló tulajdonosa úgy döntött, eladja a létesítményt, s ezzel a fogklinikának is búcsút kellett volna vennie a helytől. A kiköltözés azonban a már meglévő értékes vendégkör elveszítését is jelenthette, ezért úgy döntött, megveszi a hotelt és komplex szolgáltatást nyújtó praxist épít ki.

Szilágyi László nincs egyedül, Sopronban több olyan szakember dolgozik, aki korábbi praxisát feladva a jobb megélhetést és szakmai sikert ígérő nyugati fogturizmus felé fordult. A szakember úgy látja, bár a magyarországi magas adóterhek miatt a hazai árelőny folyamatosan apad, a külföldi vendégeknek még mindig megéri a magyar fogászati szolgáltatás.

Ami az osztrákoknak olcsó, a magyaroknak drága: Szilágyi László szerint az a réteg, amely nálunk képes és hajlandó megfizetni a fogászati csúcstechnológiát és szakértelmet, egyelőre nagyon szűk. Az állami egészségbiztosítás keretében pedig egyenesen elképzelhetetlen, hogy a magánrendeléseken megszokott színvonalat kaphassa egy páciens. Így nem csoda, hogy Sopronban, Mosonmagyaróváron vagy éppen Szentgotthárdon egymást érik a fogorvosi rendelők.

A fogászat mellett az esztétikai kezelésekre is sok külföldi érkezik Magyarországra. Némethné Luka Éva az egyik legkorszerűbb kozmetikai rendelőt üzemelteti Sopronban, s jórészt külföldi, osztrák, svájci és német vendégeket fogad. ?Elsősorban a több napot igénylő, villanófényes, ráncfeltöltéses és botoxkezelésekért érkeznek. Egy-egy kúrán akár az ár ötven százalékát is megspórolhatják, ha Magyarországra jönnek? ? teszi hozzá. Férjével, dr. Németh Attila fogorvossal együtt tősgyökeres soproniak. Rendelőjük nyugati mércével mérve is kiemelten exkluzívnak számít: a Tűztorony tőszomszédságában egy kis palotát alakítottak át választékos ízléssel négyszintes rendelővé. A szolgáltatások színvonala egyenértékű a helyszín egyediségével, és az árakat bár a nyugati vendégkörre szabták, budapesti szemmel nézve inkább barátinak tűnnek.

A fogturizmus azonban nem csak a nyugati határvidéken dívik. A budapesti fogászatoknak egyre nagyobb forgalmat jelentenek a fapados járatokkal érkező brit vendégek, akik a néhány napos kezelés alatt legtöbbször a főváros turisztikai helyszíneit, köztük a gyógyfürdőket is bejárják. A közelmúltban a fővárosi fogturizmus népszerűsítése érdekében Budapest öt legnagyobb fogászati rendelője összefogott, s megalapították a Vezető Magyar Fogászati Rendelők Egyesületét. Kámán Attila, a szövetséget vezető Implantcenter Kft. ügyvezető igazgatója szerint a cél, hogy a fővárosnak eddig jelentős bevételeket hozó fogászati turizmust a jelenleginél hatékonyabb marketingeszközökkel lendítsék fel. Az egyesületet alapító öt fogklinika vendégkörének 60-80 százalékát külföldiek adják. Kámán Attila becslése szerint a fogászati ellátásra alapuló turizmus országszerte 12-15 ezer idegenforgalmi és egészségügyi dolgozót tart el. Számítása szerint a budapesti vendégéjszakák több mint tíz százalékát adják a fogturisták: csak az öt rendelő tavaly 25-28 ezer vendégéjszakát hozott a fővárosnak.

A szakemberek szerint a jövőben az idegenforgalmi szolgáltatóknak érdemes számolniuk az elöregedő népességgel, hiszen ez elsősorban Európát érinti, és amely tény az egészségturizmus egyik legfontosabb mozgatórugójának tekinthető. Az időskorúak számának növekedésével a gyógyturizmus jelentősége sem csökken, mi több, a gyógyulás és rekreáció iránti igény miatt hosszú távon a teljes egészségturisztikai szektor dinamikus fejlődésével lehet számolni.

Egészségturizmus a történelmi Magyarországon

Magyarország négyötödén található valamilyen hévíz, vagyis 30 fokot meghaladó forrás, ám a Kárpát-medence e kincsei a határon túl, az egykori nagy Magyarország területén is több településen szolgálják a gyógyulni vágyók igényeit.

Pöstyén Szlovákia legismertebb fürdővárosa, a föld alól feltörő 67 és 69 fok közötti kénes hidrogén-karbonátos gyógyforrásokat elsősorban mozgásszervi megbetegedések kezelésére használják. A város egyediségét azonban nem is annyira a gyógyvíz, sokkal inkább az állandóan újratermelődő gyógyiszapkészlet adja, amely a Vág folyó és a gyógyforrások kölcsönhatása révén alakul ki. Az egyedülálló pöstyéni iszap rendkívül jó a gyulladásos megbetegedésekre, de a kozmetikai iparban is széles körűen alkalmazzák.

A szigetre épült fürdőváros első jelentős tulajdonosai az Erdődyek voltak, akik a napóleoni háborúk után építették fel az első fürdőházat. Pöstyén valódi virágkora azonban a XX. században kezdődött, amikor a Winter család a század elején több szállodát épített a fürdő közelébe. Ma a fürdőben mintegy 37-38 ezer vendéget fogadnak évente.

?A szlovákiai gyógyhelyek szolgáltatásaikban nagyon hasonlítanak a hazai üdülőhelyekhez. Mindössze a gyógyvizek hatásában különböznek ? fejti ki Tóbiás János, a Pöstyénben nyolc szállodát üzemeltető Danubius Hotels Group vezérigazgató-helyettese. ? Az üdülő alapvető gyógyászata az iszapra épül. Az üledékes, vulkanikus masszát ma is a Vág holtágából nyerik, két évig érlelik, majd az iszapkonyhákban termálvízzel keverik, és csak ezután használják fel iszappakolásként? ? teszi hozzá. A szállodacsoport pöstyéni házainak helyet adó szecessziós épületeket az eredeti tervek szerint építették fel, s Tóbiás János szerint idén a gazdasági helyzet ellenére is forgalomnövekedéssel számolhatnak.

A Pöstyéntől hatvan kilométerre, nyugatra fekvő gyógyfürdőben, Smrdákyban feltörő hévíz az egyik legmagasabb kéntartalmú gyógyvíz Európában. A gyógyhelyen ? Pöstyénhez hasonlóan ? iszapkezeléseket is végeznek, amely rendkívül hatékony bőrbetegségek, mint például a pikkelysömör, az ekcéma és az akné, valamint mozgásszervi megbetegedések kezelésére? ? meséli Tóbiás János. Úgy látja, a gyógyhely egyetlen gyenge pontja, hogy nincs jól kiépült, minőségi szálláskapacitás.

Romániában, a Görgényi-havasok nyugati lábánál festői környezetben fekszik Szováta, az ország leghíresebb üdülője. A székelyföldi település nemzetközi hírű gyógyfürdő hírnevét elsősorban a Medve-tónak köszönheti, amely az egyetlen heliotermikus tó Európában. A tó vizét a napsugarak melegítik fel úgy, hogy a beömlő patakok a tóénál kisebb fajsúlyú édesvize vékony réteget képez a felszínen, s ez átengedi a napsugarakat, amelyek aztán fölhevítik a mélyebb, sóban dús vízrétegeket. ?Nyáron a Medve-tó vízhőmérséklete akár az 55 fokot is elérheti ? mondja Tóbiás János. ? A vízre és a gyógyiszapra alapozó gyógykezelések számtalan betegségre kínálnak gyógyírt: többek között a reumás, nőgyógyászati, gyulladások, ízületi bántalmak, bőrbetegségek és a perifériás idegrendszer megbetegedéseinek kezelésére? ? fűzi hozzá a vezérigazgató-helyettes, akinek bevallása szerint vegyesen zárják az idei szezont a romániai házak: a gyógyulni vágyó vendégek számában ugyan nem tapasztalnak visszaesést, a konferencia-központ forgalma azonban jelentősen megcsappant.

Ausztria legkeletibb tartományában, Burgenlandban szintén virágzik a wellness-turizmus. Annak ellenére, hogy az országnak koránt sincs olyan jó minőségű gyógyvize, mint nekünk, de az osztrákok kimagaslóan magas színvonalú szolgáltatásokkal és jó marketinggel kompenzálták e hátrányt.

A magyar határtól mindössze negyven kilométerre fekvő Lutzmannsburgban ? magyarul Locsmánd ? működik a tartomány, de talán egész Ausztria legnagyobb wellness-fürdője. Habár a komplexumot tápláló forrás 1997-ben megkapta a gyógyvízminősítést, a fürdő egyértelműen a wellness-elemekre épül, köztük Európa legnagyobb fedett óriáscsúszdájával.

Ausztriában az egyetlen olyan hely, amely három gyógyulást ígérő természeti kinccsel ? természetes szénsavval, a gyógyiszappal és a termálvízzel ? rendelkezik, az Bad Tatzmannsdorf, vagyis Tarcsafürdő. Az Oberwarthoz közeli üdülőt a XVII. században még mint a Batthyány család gyógyfürdőjeként tartották számon. Ennek ellenére a vendégek itt sem kell nélkülözniük a szauna, gőzfürdő s különböző gyógykamrák adta lehetőségeket.

A burgenlandi fürdők ? köszönhetően a határ közelségének ? erősen építenek a magyar vendégkörre. Ez nem csupán a heves magyarországi marketingtevékenységből, hanem a fürdőkben található kétnyelvű feliratokból is érezhető.

Szöveg: Tarcsai Lívia