Az utóbbi évek egyik legnagyobb keretösszegű (összesen 20 milliárd forintos) munkahely-megőrzési forrása nyílt meg május végén. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 2.3.3.A kiírása célzottan a válság miatt bajba került kkv-knak nyújthat mentőövet. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalók képzési programokban vehessenek részt, illetve támogatja a képzési kiadásokat és meghatározott keretek között finanszírozza a kieső munkaidőre jutó bér- és járulékköltségeiket. Hogy ki esélyes a támogatás elnyerésére? Az a vállalkozás, amely alá tudja támasztani, hogy érinti a válság, munkaerejét pedig az állami forrás nélkül nehezen tudná megtartani. ?Két nagyobb szűrőn kell átmennie a pályázónak? ? mondja Lukács János, a pályázatírással foglalkozó Vanessia Kft. ügyvezetője. ?Az első egy üzleti elemzés, amelyben az utóbbi két és fél év pénzügyi adataiból kell tényszerűen bemutatni, hogy a válság érinti a vállalatot. A másik csatolandó dokumentum egy foglalkoztatási terv, amely jelzi a nehézségeket, de egyben tervet mutat be a válság átvészelésére. Az így összeállított dokumentációt a regionális munkaügyi központok vizsgálják meg. Aki ezen a szűrőn átmegy, beadhatja pályázatát a kiírást kezelő ESZA Kht.-hez.

Kétféle típusú pályázatot lehet beadni. Az ?A? változatnál nem szükséges önerő. A támogatást azonban össze kell számítani egyes, más konstrukciók keretében elnyert, illetve 2010. december 31-ig elnyerhető támogatásokkal, amelynek maximális összege 500 ezer euró (körülbelül 160 millió forint) lehet. A ?B? változat esetén 20-30 százalék önrészt kell biztosítani, és az összes költség legalább 50 százalékát a képzés közvetlen személyi költségeire kell fordítani. Ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén nem kell a képzési támogatást más támogatásokkal összeszámítani. Könnyebbség, hogy az önerőbe bele lehet számítani a szakképzési hozzájárulást.

Néhány kitétel a pályázatból:

Pályázatot a legalább 5 főt foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozások jogosultak benyújtani.

A képzésbe bevont munkavállalók számának minimálisan el kell érnie a 2 főt.

A munkaszerződésben rögzített munkaidő minimum 20 százalékát képzésben kell tölteniük a munkavállalóknak.

Egy szereplő több képzésben is részt vehet, de ugyanazon a képzésen kizárólag egy alkalommal.

Egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló képzésben (kontaktórán való részvétellel) töltött idejének el kell érnie a 60 órát.

Részmunkaidő esetén a képzésben töltött időt arányosan kell ki számítani.

A projekt megvalósításának időtartamát a leghosszabb idejű képzésben résztvevő munkavállaló(k) képzési idejét figyelembe véve kell meghatározni.

Az elszámolható bérköltség legfeljebb a kötelező legkisebb minimálbér kétszerese (143 ezer forint) lehet.

A támogatás 1 főre jutó maximális összege 1,3 millió forint lehet.

A pályázat akkor támogatható, ha a projektben a képzések átlagos óradíja legfeljebb nettó 1200 forint.

Tankönyvekre, jegyzetekremaximum nettó 10 ezer Ft/fő számolható el.

A pályázatról Lukács János elmondta: rövid, készségfejlesztő tréningekre ? például értékesítési, kommunikációs tréning ? nehezen vehető igénybe, ugyanis a piaci óradíjak messze túllépik az 1200 forintos maximumot. Nyelvi vagy számítástechnikai képzésre, OKJ-s képzésbe való bevonásra azonban jó lehetőségeket nyújt a pályázat.

Továbbfoglalkoztatás...

A pályázat egyik sarkalatos pontja, ami miatt sok kkv ódzkodik a beadástól a továbbfoglalkoztatási kötelezettség. A vállalt létszámot ugyanis nem csupán a támogatás időtartama alatt, hanem utána ugyanannyi ideig tartani kell. Gazdasági okból nem csökkenthető a létszám, illetve ha valakinek a munkájával nem elégedett a cégvezető, azt pótolni kell.

?Munkás? pályázatnak számít, amibe pályázatírói tapasztalat nélkül csak külső tanácsadó segítségével érdemes belevágni. Egy pályázó cég képviselőjétől megtudtuk, náluk két hétbe, összesen 80 munkaórába telt a pályázati anyag összeállítása. A gazdasági vezető, az ügyvezető és a HR-vezető dolgozott rajta. Utóbbinak volt a pályázatírásban tapasztalata. Lukács János is megerősíti, hogy a cégen belül az anyag összeállítása e három vezető együttes munkájából áll össze.

Hamarosan kiírják a TÁMOP 2.3.3 pályázat nagyvállalatok számára elérhető konstrukcióját, így ez a vállalkozói réteg is ?pályázóképessé? válik.

NEM JÖN A KOCKÁZATI TŐKE

Korábbi számainkban többször is utaltunk arra, hogy hamarosan 35 milliárd forintnyi kedvezményes kockázati tőkére pályázhatnak kis- és középvállalkozások. A program pénzügyi közvetítőkön ? úgynevezett kockázattőke-alapkezelőkön keresztül valósul(na) meg. Az alapkezelők számára kiírt pályázat eredményhirdetését ? amelyen az dőlt volna el, hogy kik és mennyi pénzt közvetíthetnek a kkv-k felé ? a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előbb egy hónappal elhalasztotta, majd június elején lefújta. Indoklása szerint a pályázók 70 százaléka ?nem jutott el az érdemi értékelés szakaszába, így a pályázat nem tudta volna betölteni a megfelelő gazdaságfejlesztési célokat.? Kérdés persze, hogy a 30 százaléknak miért nem lehetett pénzt osztani, hogy elinduljon a program? Információink szerint a háttérben a pályázat veszteseinek lobbiereje áll. A legfőbb veszte sek azonban a tőkehiánnyal küzdő kis- és középvállalkozások, amelyek így őszig biztosan nem juthatnak tőkéhez. Az NFÜ azt közölte, új pályázati kiírást készít várhatóan július 15-ig.