Könnyebb hozzáférés a bizonyítékokhoz, rugalmasabb elévülési szabályok, a károkozó bizonyítási terhe – e fontos változtatásokkal könnyíti meg az árkartellező, erőfölénnyel visszaélő cégek áldozatainak kártérítését az EU új irányelvjavaslata. Jelenleg ugyanis hiába mondja ki a versenyhatóság (itthon a GVH), hogy a vállalatok jogot sértettek a kartellezéssel, a károsultak ritkán érvényesítik igényeiket polgári perekben többek között a jogszabályok hiányosságai miatt. Mindez azonban megváltozhat, állítja a Szecskay Ügyvédi Iroda, amely összefoglalja az irányelvjavaslat lényeges pontjait és a jelenlegi hazai helyzetet. Az Európai Bizottság nemrégiben közzétette irányelvjavaslatát, amelynek célja a versenyjogi kártérítési igények érvényesítésének megkönnyítése az Európai Unión belül. Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal aktívan őrködik a gazdasági verseny védelme terén, tavaly például (a hivatal adatai szerint) 1,8 milliárd forintnyi büntetést szabtak ki árkartellezés miatt. Az árrögzítésben megállapodó társaságok bírságolása viszont nem jelenti azt, hogy a károsultak (pl. azok, akik tényleges verseny híján magasabb árat fizetnek egy termékért vagy szolgáltatásért) is automatikusan kártérítésben részesülnek. Miután a versenyjogi eljárás tisztázza, hogy a kartellező cégek valóban kárt okoztak, a károsultaknak maguknak kell polgári pert indítaniuk. Nem gyakran kerül rá sor, ugyanis akadályokba ütköznek a jogszabályi környezet bizonytalanságai miatt. „Ezt hivatott orvosolni az irányelvtervezet, amely jelenleg az EU Bizottság és Tanács előtt van. Az elfogadást követően 2 év áll majd a tagállamok rendelkezésére az átültetésére” – mondja Keller Anikó, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.   Az irányelvtervezet főbb rendelkezéseit, és azok várható hatásait összegezzük.   Könnyebb hozzáférés a bizonyítékokhoz A károsult jelenleg a bizonyítékokhoz csak korlátozottan vagy bizonytalanul fér hozzá. A polgári peres eljárásban viszont neki kell bizonyítania a kára bekövetkeztét, összegét. Mindezek jellemzően olyan, sok esetben üzleti titkot képező bizonyítékokkal igazolhatók, amelyek vagy a károkozó vagy a versenyhatóság birtokában vannak. Az irányelv a hozzáférhetőséget hármas csoportosítás felállításával fogja tisztázni: az első, feketelistás csoportba azok az iratok tartoznak, amelyekhez semmilyen esetben sem lehet hozzáférni. Ezek azok a társaság által tett nyilatkozatok, amelyek kifejezetten a versenyhatóságoknál kezdeményezett engedékenységi vagy egyezségi eljárás céljára készültek. A második csoportba tartozó, "szürke listás" iratok azok, amelyek hatósági eljárás (pl. versenyfelügyeleti) eljárás során keletkeztek. Ezen iratokhoz kizárólag akkor lehet hozzáférni, ha az adott hatósági eljárás már lezárult. Végül az iratok harmadik csoportja, a "fehér listás" iratok - amelyek alatt a hatósági eljárástól függetlenül létező iratokat kell érteni - mindenkor hozzáférhetők. A magyar Versenytörvény ezzel kapcsolatos módosítása folyamatban van, a bizonyítékokhoz hozzáférés kérdését lényegében az irányelvjavaslat logikája mentén rendezné.   Marad idő pereskedni Sok esetben a jogsértés megtörténte és a versenyhatósági eljárás lezárása között hosszabb idő telik el, amely miatt a károsultak kifuthattak az időből az elévülés szabályai miatt (vagy legalábbis jelentős a bizonytalanság a tekintetben, hogy elévült-e a követelés). Az irányelv szerint az elévülés nyugodna (tehát az elévülési idő megállna) addig, amíg az adott jogsértés kapcsán versenyfelügyeleti eljárás folyik. Jelenleg elévüléssel kapcsolatos speciális magyar szabályozás kizárólag a GVH által kezdeményezhető közérdekű kereset tekintetében létezik.   Az irányelv azt is előírja, hogy a jogsértés fennállását bármely tagállami versenyhatóság elmarasztaló döntése bizonyítaná, ezt tehát a károsultaknak külön bizonyítani nem kellene. Jelenleg a Versenytörvény tartalmaz olyan szabályt, amely szerint a GVH döntése a bíróságot a jogsértés megállapítása tekintetében köti, de ez egyrészt csak a GVH (és nem más tagállami versenyhatóság) döntésére vonatkozik, másrészt pedig a jogalkalmazás megszorító értelmezése folytán csak igen szűk körben (tehát korántsem minden GVH döntés esetében) érvényesül.   A jogsértők felelősek Az irányelv útmutatása szerint több jogsértő általi együttes károkozás esetén a károsult mindegyik károkozótól követelheti majd a teljes kára megtérítését, tehát a károkozók felelőssége együttes és egyetemleges. Az a vállalkozás, amely immunitást kapott a bírság alól, csak azért a kárért lesz köteles helytállni, amelyet az ő ügyfelei (és nem a további jogsértők ügyfelei) szenvedtek el. „Az irányelv ezen szabálya nincs teljesen összhangban a hatályos magyar jogszabályokkal, ugyanis nálunk az, akire nem szabtak ki bírságot, mindaddig megtagadhatja a kár megtérítését, ameddig a követelés másik károkozótól behajtható” – teszi hozzá Keller Anikó.   Nem kell bizonyíték: a kartellezés kárt okoz Az irányelvjavaslat szerint a jogsértő vállalkozásnak kell a rendelkezésére álló bizonyítékok felhasználásával igazolnia, hogy a kartell nem okozott kárt, ellenkező esetben bizonyítottnak tekintendő a károkozás ténye. A bizonyítási terhet így az a fél viseli, akinek már birtokában vannak a szükséges bizonyítékok, és nem a károsultnak kell igazolnia kára fennállását.   A hatályos magyar szabályozás már tartalmazza az irányelvjavaslat ezen elemét, ráadásul továbbfejlesztve. A Versenytörvény szerint ugyanis kőkemény kartell esetén (versenytársak közötti, az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározására, a piac felosztására, termelési vagy eladási kvóták meghatározására irányuló versenyt korlátozó megállapodások) úgy kell tekinteni ellenkező bizonyításig, hogy a jogsértés az árat 10 százaléknyi mértékben befolyásolta. Ez jelentősen elősegíti a károsultak bizonyításának sikerességét.   Támogatják a peren kívüli egyezséget Az is cél, hogy a kártérítés a felek közötti konszenzusos, alternatív vitarendezési eljárás útján is elérhető legyen. Az elévülési idő például nyugszik addig, amíg a jogsértő vállalkozás és a károsult között folyamatban van a konszenzusos vitarendezési eljárás. További ösztönző, hogy az egyezséget kötő jogsértő csak akkor lenne kötelezhető további kártérítés fizetésére az adott károsulttal szemben, ha az egyezségből kimaradó többi jogsértő nem tudja megtéríteni az adott károsult teljes kárát. Ilyen alternatív vitarendezéssel kapcsolatos magyar szabályozás a versenyjog területén jelenleg nincs hatályban. Az irányelvjavaslat intézkedéseinek részletes, szakmai magyarázata letölthető a Szecskay Ügyvédi Iroda honlapjáról.  

Még mindig riasztóan magas a megszűnő cégek száma Magyarországon: 2013. harmadik negyedévében 8511 cég szűnt meg. Pedig pénzügyi reorganizáció révén gyakran megmenthető és újraéleszthető egy-egy adósságspirálba került vállalkozás – állítja a téma szakértője, a Reconcept. A hosszútávra szóló folyamat során pénzükhöz juthatnak a hitelezők és megmarad a tulajdonosok presztízse is. A reorganizáció viszont komoly kompromisszumokkal és erőfeszítéssel jár.

A Generali Biztosító a 18-59 év közötti magyar lakosság körében végzett kutatást szerint a magyarok fele kutyát, közel egy harmada macskát tart. A kedvencek tartása nemcsak simogatással jár, a havi kiadás közel 7 ezer forint is lehet.


2013 szeptemberében a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index egyértelműen növekedésbe váltott. A júniusi 50 százalékról 43 százalékra csökkent azok aránya, akik családjuk aktuális anyagi helyzetét az egy évvel ezelőttinél rosszabbnak találják. Ugyanakkor családja reáljövedelmének csökkenését valószínűsíti minden második megkérdezett.

2013 februárjától folyamatosan nő a forintalapú új lakáscélú hitelkihelyezések szerződéses összege; amely júliusban már megközelítette a 15 milliárd forintot. Az átlagos hitelköltség mutató pedig havi bontásban folyamatos csökkenést mutat év eleje óta. Minden jel a hitelezés élénkülésére utal és ezt a különböző banki akciókon is nyomon lehet követni. Az Otthon Centrum Hitel Center konkrét ingatlanvásárlási példákon keresztül vizsgálta meg, hogy a csökkenő kamatok mellett hogyan próbálják a pénzintézetek az ügyfeleket magukhoz csábítani.

Néha szükség lehet korábbi döntéseink újra gondolására. Több módszert is magunkra „kényszeríthetünk”, amelyek megóvhatják megtakarításaink értékét.

A németek, vagy a svájciak inkább bérlakásban laknak. Ők tudják jobban vagy mi, magyarok? Utánaszámoltunk, mikor éri meg inkább az albérlet, és mikor jó ötlet akár hitelből is lakást venni.

Árfolyamok

EUR: 309.67CHF: 288.8USD: 288.68