Tízezer forint első látásra nem tűnik soknak, pedig akár tőzsdei részvényekkel is spekulálhatunk ekkora összeggel. Hogy szerencsés esetben ez jó üzlet, azt mi e mutatja jobban, mint az, hogy aki 15 éve ekkora összeggel például akkor a pesti tőzsdén 86 forinton forgó OTP részvényeket vásárolt, annak mára a 116 darab papírja 625 ezer forintot ér, a 2007 nyár, 11 ezer forint körüli árfolyam csúcson pedig egy és negyed milliónál is többet.

Mindenképpen megéri Bár az említett eset nem általános, és a részvényvásárlás ilyen kis öszszeggel általában nem éri meg, arra mindenképpen jó, hogy ráébredjünk: 10 ezer forinttal is több lehetőség áll rendelkezésre, mintsem gondolnánk. Százezer vagy egymillió pedig még több gyümölcsöző lehetőséggel kecsegtet. A különféle nagyságú összegeknél pedig másmás megtakarítási, befektetési stratégiát érdemes követni. Az nem lehet vitás, hogy még a kis összegeket is be kell fektetni: bár egyik-másik forma némi kockázattal jár, a matracban vagy széfben őrzött pénz viszont nem fial, sőt, az inflációval csak veszít az értékéből.

Mire elég 10 ezer?

Tegyük fel, hogy hónap vége van, sikerült visszafizetni a megelőző hetekben felhalmozott hitelkártya adósságot, nem kell több tőke a családi vállalkozás megtámogatására, a lakáshitel törlesztésen és a kisebb-nagyobb bevásárlásokon is túl vagyunk és még midig maradt valamennyi pénz a családi kasszában. Tízezres összegnél minden bizonnyal a minél nagyobb biztonság számít (nincs túl sok felesleges, kockáztatni való pénz), a legkevésbé rizikós mód pedig továbbra is a bankbetét.

Több hazai pénzintézet kínál speciális megtakarítási programokat. A ?hétköznapi? betétlekötésnek ugyanis rendszerint a tízezres összeget meghaladó, általában 100 ezer forintos alsó határa van. Elég hosszú futamidő alatt azonban havi 10 ezer forintból is csinos vagyont lehet gyűjteni. Tízezer forint 30 év alatt, egy mérsékelt, 5 százalékos kamattal számolva is 45 ezer forintra duzzad, havonta befizetve pedig kamatos kamattal 8,3 millióra nő.

Jól fizet a Malacpersely

A megtakarítási programok keretében viszont ennél jóval kisebb öszszeget is elég havonta befizetni, miközben nem kell megelégedni a bankok által kínált 0,5-1 százalékos látra szóló kamattal sem. A CIB Bank Malacpersely számlája például 6 százalékot fizet bárkinek, aki legalább havi 10 ezer forintot takarít meg minden hónapban és az addig felhalmozott tőkéhez és kamataihoz sem nyúl. (Ha kevesebbpénz jön, akkor abban a hónapban a teljes megtakarításra 3 százalék, pénzkivonás esetén 1 százalék lesz a kamat). Ez pedig magasabb, mint a megtakarítási számlák jellemző hozama, vagy amit az Államkincstár hálózatában 5-5,25 százalékos hozammal megvásárolható Kamatozó Kincstárjegy fizet. És ? a hagyományos lekötött betétekkel ellentétben - ?betétfeltörés? esetén is meghagy valamennyit.

Pénz a vásárlásért

Kedvező feltételeket kínál a kisebb megtakarításokra a Raiffeisen Bank Rendszeres Megtakarítási Programja is, amely egyrészt 500-1000 forintot ír jóvá bizonyos feltételek mellett a rendszeres megtakarítóknak, másrészt a kártyás vásárlások után is fizet esetenként ugyanenynyit, és a látra szóló 4-6 százalékos látra szóló kamat is gavalléros. A bank honlapján található kalkulátor szerint havi 4 kártyás pénzfelvétel, 4 kártyás fizetés és havi 10 ezer forint megtakarítás esetén egy év alatt 49 ezer, 5 év alatt 272 ezer extra forintot lehet megszerezni.

Magas kamatot fizet kisebb öszszegre a Quaestor 10,5 százalékos éves kamatozású kötvénye, és az MKB Bank forint alapú diszkont kötvénye is. Tranzakciós költség nincs, és a kisebb összegek befektetésénél hüvelykujj szabályként elmondható, hogy a minél alacsonyabb költség jelentős nyereségnövelő tényező. Ezt pedig sokszor a pénzügyi szolgáltatók saját termékeivel lehet elérni, míg a közvetített befektetéseket a ?közreműködői? díj drágítja.

Drága részvényem

Kockázatosabb befektetéssel hoszszabb távon a tapasztalatok szerint többet is ki lehet hozni a pénzből. A már említett részvényvásárlás ugyanakkor tízezres összegnél magas költségei miatt nem ajánlható, csak bizonyos feltételekkel. A tőzsdei adásvételeknél ugyanis a brókerek jellemzően 1-1 százalék jutalékot levonnak, ám mivel a minimumdíj többnyire 3 ezer forint, így 10 ezres befektetésnél máris 6 ezer forint (60 százalékos) mínuszról indulunk. Nem számolva a jellemzően éves 10 ezer forintos számlavezetési díjat. Kivételt csak az Erste, a Questor, a KBC Equitas (250- 250 Ft) és a CIB (150 Ft) internetes rendszere jelent. És a tőzsdei részvényektől hosszabb távon sem lehet reálisan 12-15 százaléknál magasabb éves nyereséget elvárni. Ráadásul egy-egy egyedi részvény vásárlása igencsak kockázatos, hiszen előre nem látható egyedi események, katasztrófák jelentős áresést hozhatnak.

Alapozás

Bár az Egyesült Államokban már régóta létező részvény-pullok (ahol kis összegekkel lehet minimális díj mellett a tőzsdén kereskedni) nálunk még ismeretlenek, a Citibank 10 évre szóló (de 3 év után költség nélkül felmondható) Jövő Befektetési terve alternatívát kínál átlagot rendre meghaladó tőzsdei nyereségből való részesedésre. A havonta automatikusan a számláról elkülönített legalább 10 ezerforintokat előre meghatározott befektetési alapok között osztják szét. Így kényelmesen lehet havonta félretenni, anélkül, hogy az elfoglalt ember elfelejtené azt. A díj méltányos: az első 2 hónapban esetünkben 400-400, a harmadiktól mindössze havi 50 forint. Ami kevesebb, mint a befektetési alapok jelentős részénél elkért, a 0,5-3 százalék közötti alapkezelési díj 300-1000 forint körüli összeg.

Kevesebbet óvatosabban

?Kisebb összeg, kisebb kockázat? ? erősít ránk tapasztalataival Bosnyák Attila, az AVIVA életbiztosító pénzügyi vezérigazgató helyettese is. A folyamatos fizetésű és százalékos költségű unit-linked biztosítások hagyományosan a néhány tízezres, rendszeres befektetések kedvelt formái. Alsó limitjük jellemzően havi 6-8 ezer forint.

?A kockázat csökkentésére és egyben a minél magasabb hozam eléréséhez érdemes párhuzamosan több alapban fialtatni a pénzt? ? tanácsolja, ám a kockázatosabb részvény befektetéseket maximum 40? 45 százalékban ajánlja egy átlagos kockázatot viselni hajlandó, hoszszabb távra tervező megtakarítónak. A nagyobbik rész mehet biztonságos, kötvény vagy ingatlan alapú eszközalapba. Ezek a biztonságosabb alapok ráadásul alacsony költségűek is (ezeknek a biztosításoknak a TKM mutatójuk a közzétett sáv alsó szélén van). ?Az egzotikus alapok menedzselése drágább? ? indokolja a különbséget.

Tippek 100 ezerre

?Százezer forintos befektetésnél azonban fordul a kocka? ? mondja, ekkor már 60 százalék körüli részvényarányt tart ideálisnak, amelyből a szerinte a rizikósabbak közé tartozó magyar tőzsde 25 százalékkal is kiveheti a részét. Egykétszázezer, vagy több is talán már nem ?kenyérre kell?. Persze a képet árnyalja a megtakarítás célja is: az unokájának félretevő nagypapa vagy a fix összegű tandíjra spóroló vélhetően nagyobb összegnél is biztonságot keres. Ugyan az egzotikusabb befektetések drágábbak, ám több ? kamatadó mentes ? profittal is kecsegtetnek.

A kockázat csökkentésére a legjobb mód a minél szélesebb befektetési paletta és az időtáv kitolása. Biztosításban akár 30?40 éves futamidővel lehet számolni. Nagyobb havi penzumnál és hosszabb futamidőnél pedig ? a fix költségek eloszlásával - alacsonyabbak lesznek az éves költségek is ? magyarázza Hőnich Balázs, a Groupama Garancia Biztosító életbiztosítási főosztályvezetője.

Limitált rizikó

Havi 100 ezer forinttól ? ami egyébként átszámolva egy brit?átlagember? megtakarításának harmada - a bankok is szélesebb körből kínálnak. A biztosításoknál bemutatott portfóliók például a ma már minden bankfiókban kapható befektetési alapokból is összeállíthatók (az első 3-6 hónapban azért érdemes kockázatmentes biztonsági tartalékot képezni ? a K&H például Biztos Tartalék számláját ajánlja e célra). A Raiffeisennél 50 ezer forint, a Citibanknál 100 ezer forint az alsó határ.

De százezerért már zártvégű (azaz előre meghatározott futamidejű), tőkevédett befektetési alapot is kaphatunk, például a K&H-nál, az MKB-nál vagy az Unicreditnél. Itt nyereség tekintetében a határ csaknem a csillagos ég, de a befizetett tőkét akkor is visszafizetik, ha nem jönnek be a befektetési tippek.

A saját alapok itt is az olcsóbbak közé számítanak. Mint ahogy saját kötvényeik is jól fizetnek: az MKB jellemzően 100 ezer forinttól engedi a vásárlást, 2 év múlva lejáró adósságpapírja például éves 6,5 százalékot fizet és semmilyen tranzakciós költség nem terheli.

100 ezer forinttól érhető el a bankok többségénél (akciós kamattal) alekötött betét. Az OTP, a K&H vagy az MKB Bank például 50 ezer forintnál, a Budapest Bank 100 ezer forintnál, a Citibank 200 ezernél húzza meg a minimum határt, a Haszon által megkérdezett bankok közül azonban egyre többen ajánlják a pénzpiaci alapokat, amelyeknél - mivel lejártuk sincs ? idő előtti feltörés esetén nincs kamatvesztés.

Na és egymilliónál?

?1 milliótól magasabb a kamat? ? mutat rá az egyik fontos momentumra a Budapest Bank illetékese. A másik pedig az, hogy lehetőség van a megtakarításokat még többfelé osztani (a Citibanknál például 157 féle alapból lehet választani!). Bosnyák Attila szerint egymilliónyi, hosszabb távú befektetést nagyjából hasonló arányok alapján érdemes különféle kockázatú alapok közt felosztani, mint havi 100 ezer forintot. Aki pedig bankpárti, annak a betét? befektetési alap közötti megosztást ajánlják. A meglehetősen innovatív MKB Bank kötvénnyel, illetve (részvény) alappal kombinált betéteire átlag feletti kamatot fizet. A 7,5-10 százalék közti kamatért azonban a pénz felét vagy kétharmadát kell fix kamatozású kötvénybe vagy fejlődő piaci részvényalapba tenni.

Extra forintok

Egyszeri fizetésű biztosításoknál már az elején nagyon meg kell gondolni, pontosan mibe is fektetünk, utólagos módosításra már nincs lehetőség (az AVIVÁ-nál például konkrét tippeket 5 milliós megtakarítástól adnak).

Egymillióval már érdemes válogatni: a minél magasabb nyereség elérésére több biztosító épít kisebb ?csavart? egy-egy termékbe, ami jelentősen megdobhatja a lejáratkori kifizetés nagyságát. Az egyszeri díjas Groupama Generáció Delta évi 2 százalék nettó hozamgaranciát vállal, a felette elért profitot pedig 10 év után 600 százalékos hozamszorzóval növeli. A folyamatos fizetésű alapok közt is találni egyedi megoldást. Az Aegon Smart Money szakértői például az ügyfél helyett hozzák meg a befektetési döntéseket, ha az nem akar napról napra bíbelődni a trendeket befolyásoló hírek böngészésével. A Generali Europe Treasury pedig az eurós megtakarításokat középárfolyamon váltja át (nincs marzs-veszteség), eseti díjat 30 ezer forinttól lehet befizetni.

Adókerülő extraprofit

A brókercégeknél ugyanakkor az egymilliós összeg inkább az ingerküszöb alsó határa. ?Egy rendes, megalapozott részvény portfóliót minimum 5 millió forintból lehet felépíteni? ? becsli Szegner Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. üzletfejlesztései igazgatója. ?A magas minimum díjak miatt egy-egy papírt 300 000 forinttól érdemes bevásárolni? ? magyarázza az egyik okot Söre Balázs, a BudaCash befektetési társaság üzletkötője. És egy részvény túl veszélyes ? mondja -úgyhogy inkább a félmilliótól igénybe vehető Trend portfolióvagyonkezelésüket ajánlja, ahol éves 13-14 százalékot kerestek eddig a pénzüket rájuk bízó ügyfeleknek.

Bármit is vásároljunk, a megtakarításokat érdemes az általában 25 ezer forintos alapösszegtől nyitható Tartós Megtakarítási (vagy az értékpapírokat Befektetési) Számlára fizetni (lásd: Haszon, 2010. február). A 3 év után félig, az 5. évtől teljesen adómentes kamat jelentős plusz hozamot jelent. Ezekre a hosszú távú betétekre amúgy is sokat fizetnek a bankok: az Erste 5 évre 6-7,12 százalék éves kamatot, az Unicredit 3-5 éves betétje 7 ? 7,25 százalékot, az OTP pedig 4-6 éves futamidőre bocsát ki csak ezen a számlán jegyezhető forint kötvényeket.