Meddig jó befektetés a nyersanyag?

Írta: Haszon - 2008. április 02. szerda, 11:53

Országunkra is hatással van a nyersanyag árának meredek emelkedése. Kiadási oldalon az energia, bevé teli oldalon a gabona és a kukorica ára duplázódott meg. Ha az elmúlt hetekben egy kicsit mérséklődtek is a világpiaci árak, az alapnyersanyagoknál nem kell tartani (a tőzsdét fenyegető) árzuhanástól.

 

Hatalmas iramban nőttek a világpiacon a nyersanyagok és nemesfémek árai. Bár a kőolaj ára most kiszámíthatatlanul ingadozik, ez minden negatív hírre följebb szökik, mint nemrég egy eltört ecuadori olajvezeték miatt. A többi alapanyag esetében is szinte pánikszerűen reagál az árutőzsde. A búza ára idén egy nap alatt 25 százalékot ugrott, amikor az egyébként exportőrnek számító Kazahsztán kiviteli vámot vetett ki a gabonára.

A nyersanyagárak felfutása azért is sajátos jelenség, mert jelenleg nem sok esély látszik arra, hogy a világgazdaság felpörögne, sőt? Ha pedig lassul a gazdasági növekedés, akkor ez jellemzően csökkenti a benzin, a hús és az infrastruktúra iránti keresletet - még az ékszerpiac is megérzi az ilyesmit. Ennek dacára egyre növekszik az olaj, a réz, a gabona és az arany ára.

Már több éve tart a szédítő áremelkedés, a kereskedők pedig további emelkedésre számítanak. Rövidtávon várhatóan fokozódik a befektetők spekulatív kereslete is. Világszerte tekintélyes vagyonok várnak jövedelmező befektetésre. De már elhangzottak az első figyelmeztetések is: az internet- és az ingatlanbefektetési léggömb kipukkadása után - bizony mindkettő jó nagyot szólt - most a nyersanyagpiacon fenyeget hasonló veszély.

Túl gyors a felfutás

ÉV ELEJE ÓTA A LEGGYORSABBAN a nemesfémek ára ívelt föl, például az elektronika mellett az autó katalizátorokhoz is használt palládiumé 56 százalékkal. Az arany iránti kereslet jelentős része a befektetők igyekezetéből származik, akik szélesíteni akarják portfóliójukat, hogy védekezzenek az infláció ellen. Ez látszik az aranyra jegyzett alapok növekvő forgalmából is (tőzsdén kereskedett befektetési alapok, Exchange Traded Funds, ETF).

Akadozik a platina termelése: a délafrikai erőművek túl kevés áramot adnak a bányáknak és a kohóknak, emiatt érezhetően visszaesett a kitermelés és a feldolgozás - márpedig Afrika csücske adja a világ platinaszükségletének 80 százalékát. A palládium pedig fontos nyersanyag az elektronikai iparban, az autógyártásban (katalizátorok) és az ékszerkészítésben.

A mezőgazdasági javak közül a leggyorsabban az élvezeti cikkek (soft commodities) ára emelkedett, ez a folyamat acukrot ragadta magával utoljára. Ennek ára pár hónap alatt, 2006 elejére több mint a duplájára szökött. Ám 2007 közepére a cukor árfolyamnyeresége elolvadt, mikor a nagyarányú dél-amerikai termelés túlkínálathoz vezetett.

Alig lemaradva az élvezeti cikkektől következnek a gabona és az olajos magvak, ezek élelmiszerpiaci és takarmányozási szerepükön túl szintén szolgálhatnak az etanolgyártás alapanyagául. Eközben megdrágultak az ipari és a bázisfémek (base metals: cink, nikkel, ólom, ón, réz - régebben színesfémek gyűjtőnéven; gyakran az alumíniumot is ide sorolják). Tavaly dollárban számolva 58 százalékkal nőtt az olaj ára. Ám a 2007-es év két éllovasa mégis a búza és a szója volt, ezek ára 83, illetve 77 százalékkal emelkedett.

Hosszú távon azért nő a kereslet, mert a Föld népessége gyarapszik, létszámban és jólétben egyaránt. A kínálat viszont csak lassabban tud ezzel lépést tartani, gondoljunk csak a véges termőföldekre vagy lelőhelyekre. Rövidtávon tehát a termelésben adódhat szűk keresztmetszet. Szintén megnőtt a befektetők kereslete, ők a drágulás ellen akarnak védekezni. A pénz értékvesztésétől való félelem olyan "nyájösztönt" válthat ki, amely gyorsítja az áremelkedést.

Az árstabilitás fenntartásán őrködő jegybankok gondja emiatt kettős: egyrészt a drága nyersanyagok nem csak az inflációt szítják, hanem a fogyasztók és a munkavállalók ilyen irányú várakozását is. Ami az előrehozott vásárlásaik miatt további áremelkedést hoz, még az energia- és élelmiszerár növekedés nélkül számított maginflációs mutatóban is. Másrészt később a magasabb árak gátat szabnak a háztartások fogyasztásának, ezzel visszafogják a gazdaság növekedését is.

Kína meghatározó szerepe

A NYERSANYAGOK KÖZÜL az ipari fémek aktuális árszintje kötődik legerősebben a részvényárfolyam alakulásához. Ám egyelőre a fémek dacolnak ezzel a hagyományos szabályszerűséggel. Az alumínium ára az év eleje óta 27 százalékkal nőtt, ugyanebben az időszakban a réz londoni jegyzése (LME: London Metal Exchange) közel 22 százalékkal. Kevésbé intenzíven emelkedett az ón (+12,5 százalék) és a cink (+ 10 százalék) ára. Mindezek láttán felvetődik a kérdés: hamarosan véget ér a drágulás? Vajon az USA gazdaságának megtorpanása érezhető lesz-e a fémek piacán is?

Az ipari fémek árfolyama azonban sokkal inkább kötődik a felzárkózó országok - mindenek előtt Kína - gazdasági növekedéséhez. Jelenleg pedig a világ legnépesebb országa megállíthatatlannak tűnik. A nyári olimpia megrendezéséig teljes fordulatszámon fog pörögni a kínai gazdaság motorja - tehát egyelőre nem számíthatunk a cink, nikkel, ólom, ón és réz iránti kereslet lanyhulására.

Ám a további prognózisokról már megoszlik a közgazdászok véleménye. Az optimisták arra számítanak, hogy a nyersanyagkereslet általános marad, míg a pesszimisták arra, hogy tőzsdei léggömb alakul ki. Szerintük Kína viharos gazdasági növekedése felfűti az inflációt - és a lufi még az idén kidurranhat.

Döntőnek bizonyulhat még a fémek árának alakulásában az, hogy a felzárkózó nemzetgazdaságok mennyire tudják függetleníteni magukat az Egyesült Államok gazdaságától. Mindenesetre a magas árszintet elősegíti még az is, hogy Kína - részben az olimpiai játékokkal összefüggésben - feltölti nyersanyagtartalékait. A stadionok, a kiszolgáló épületek és a teljes infrastruktúra kiépítése máris temérdek rezet és alumíniumot nyelt el.

Spekulációs árak

BÁR AZ EGYES FÉMEK ÁRAI erős párhuzamosságot mutatnak - szakszerűen szólva szorosan korrelálnak -, más tényezők is kihatnak az árak alakulására. Ez pedig eltérésekhez vezethet az egyes fémek nyersanyagpiaci jegyzésénél. Például az alumínium jócskán profitál a repülőgyártásból, hiszen ezt a fémet kedvező tulajdonságai miatt nagy mennyiségben használják a gépek törzséhez és szárnyához. A rézre viszont főként az elektronikai és a szaniter iparban van szükség.

Végső soron a nyersanyagárak alakulását nagyban meghatározzák a spekulatív célú vásárlások. Ezek alakulását azonban nehéz előre jelezni. A világ legfontosabb fémtőzsdéje, a london LME ugyanis - ellentétben olyan nagy nyersanyagpiacokkal, mint a New York Mercantile Exchange [Nymex] vagy a chicagoi CME Group - nem eléggé likvid, azaz nincs elég nagy forgalom. Ezért van olyan kevés speciális befektetési termék (strukturált termékek, garantált alapok stb.), amely ipari fémekre koncentrálna.

Összességében viszont széles a nyersanyagokkal foglalkozó befektetési termékek palettája. Ezek működési mechanizmusát azonban ismernie kell a befektetőnek - így aki kicsiben, vagy komolyabb előtanulmányok nélkül, kis összeggel be akar szállni a nagy "játékba", annak a certifikát típusú befektetések (lásd Befektetési Tippünket) kínálkoznak. Bár ezeknél jelenleg az aranyra és az olajra kell szorítkozni.

Úgy tűnik, hosszú távon is tartós marad a drágulás: a kereslet nő, és a kínálat csak mögötte kullog. A befektetők spekulatív vásárlásai azonban veszélyeket jelentenek, és valóban létrejöhet az árutőzsdén is a rettegett lufi. Ezért a nyersanyagokkal való nagybani spekuláció csak "főfoglalkozású" profi, nagyon rövidtávra kalkuláló, vagy valóban hosszú távra tervező befektetőknek ajánlható.

Kiadványunk a DigitalStandon is elérhető!
Hirdetés


 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Kövessen minket a facebookon!

Miközben az internet és a mobil kommunikáció hihetetlen tempóban fejlődik, az oktatási rendszer úgy maradt, ahogy volt: legalább négy év kell egy diplomához. Pedig az üzleti verseny nem vár. Hogyan lehet áthidalni ezt?
Tovább...

Hirdetés

Kérdezzen a szakértőtől
Vállalkozás, energia
Mehlhoffer Tamás
Rendezvényszervezés
Süveges Rita
Hirdetés