Sokszor hallunk mesés startup-históriákat, főleg az USA-ból; egy-két tehetséges fiatal garázsból indította el a cégét. Ez Magyarországon is sikerülhet, a pécsi Matro sztorija éppen ilyen. A rendszerváltáskor még ketten dolgoztak, mostanra több mint kétszázan vannak, és azon kevés vállalkozás egyike az övék, amelyből már pozitívan szállt ki egy tőkebefektető.

Az internetes áruforgalom a globális trendeket követve Magyarországon is folyamatosan növekszik – még a válság sem rázta meg ezt a piacot. Ezzel arányosan a csomagszállító és a futárcégek bevételei is emelkedtek, sokszor még az e-kereskedelmet is lehagyva. A piac koncentrálódik, ám az egyre nagyobb tortából új vállalkozásoknak is juthat szelet.

A német kormány átfogó jogszabály-módosításokat tervez annak érdekében, hogy a közösségi gazdaság (sharing economy) cégei végre egyértelmű jogi környezetben működhessenek. A cél az, hogy az Uberhez, az Airbnb-hez és a BlaBlaCarhoz hasonló vállalatok végre ne a szürkegazdaságban tevékenykedjenek, mert ez gátja a fejlődésüknek. Közülük a BlaBlaCar annyiban kakukktojás, hogy itt a sofőrök kizárólag a költségeiket osztják meg másokkal, vagyis nem a megélhetés a cél. Sok szempontból ez az igazi közösségi gazdaság, ami mind több területen jelenhet meg. 


Kis országunk 10 millió lakosára ma 700 ezer gazdasági társaság jut. A vállalkozásalapítási kedv, úgy tűnik, töretlen - ám a csődök és cégbezárások  száma is ezzel arányos. Ezért is sokat segít, ha fel tudjuk térképezni a számunkra fontos adatokat. A magyar családi vállalkozásként működő Opten Kft. az első volt, és jelenleg is az egyik legnagyobb ezen a piacon. A családi nappaliból induló vállalkozás ma közel száz főt foglalkoztat, az alapító Tóth Tamás pedig speedmotoron vezeti le a feszültséget.

Maróy Ákos újgenerációs vállalkozó. Tíz éve bérfejlesztéssel kezdett saját lábra állni és már túl van egy sikeres exiten cége egyik projektjével, most pedig kockázati tőke helyett, pályázati pénzt szerzett egyenesen Brüsszelből új fejlesztéséhez, a pilótáknak fejlesztett okos szemüveggel.

Elindulni egy termékkel, amely teljesen ismeretlen a magyar piacon, komoly bátorságot sugall. De az Ablonczy család, ha lehet ilyet mondani, vállalkozónak született. A saját raktárak megnyitása előtt, a rendszerváltás után a piacon árult, Ausztriából behozott VHS kazetták értékesítéséből hamar a legnagyobb japán márka a JVC magyar forgalmazói lettek.

Alig több mint három éve működik az easyMaths nevű videós e-learning oldal, és az egyetemisták körében máris fogalom. A fiatal alapítók jól kiegészítik egymást: Mosóczi András a matematikában és az oktatásban profi, míg Somogyi Tibor a vállalkozáshoz és marketinghez ért. Ahogyan ők fogalmaznak: „Ha hasonlóak lennénk, ugyanazokat a hibákat követnénk el.” A cég azonban az üzleti sikereken is túlmutat. Egy olyan országban, ahol rövid időn belül eltűnnek a matematika-, kémia- és fizikatanárok, egyre több gimnázium kényszerülhet hasonló tanítási módszerre.



Árfolyamok

EUR: 308.25CHF: 289.24USD: 290.17
 
Karácsony Zoltán: Karrier tippek

Havi félmilliós fizetés vár facility managerként

Az elkövetkező két évben több mint 300 ezer négyzetméter új irodaépület jelenik meg a piacon Budapesten – derül ki a 2016-os Ingatlan Évkönyv című kiadványból. A fejlesztések felpörögtek, az új irodaházakhoz pedig az üzemeltetésben jártas szakemberek kellenek, akiket a nemzetközi szaknyelvben facility managernek hívnak. Kik is ők valójában? Hol tanulhatják ki a szakmát? Mekkora fizetéssel számolhatnak itthon és külföldön. Hamarosan indul egy képzés, amit az osztrák munkaerőpiacon is elfogadnak....
Tovább...