Írta: Schilling Tamás - Készült: 2015. április 08.

Rob Rhinehart (25) szoftverfejlesztő története átlagosnak mondható startupsztori is lehetne – mégsem az. A Szilícium-völgyben dolgozó ifjú saját vállalkozása nem újabb mobilapplikáció, hanem vízzel hígítható por, amely kiválthatja az egész napi étkezést.


Rob nem kevesebbet akar, mint megoldani a világ élelmezési problémáját, kitart amellett, hogy a Soylent nevű por a jövőben helyettesíthet minden étkezést. Egy napi adag 10 dollár (2800 forint), ami soknak tűnhet, de Amerikában ennyiből biztosan nem lehet megoldani a reggelit, ebédet és vacsorát. Kulináris élményre azért ne számítsunk, az ital ugyanis elég gusztustalan állagú lesz, miután elkészítettük.

Nincs idő enni

„Az ételek elkészítése és az evés is rengeteg időt vett igénybe” – mesélte Rob Rhinehart a New York Magazinnak. „Egy kis konyhánk volt az albérletben mosogatógép nélkül.” Ekkor kezdett el utánanézni, hogyan lehetne gyorsan, egészségesen és olcsón táplálkozni. Az ajánlott napi táplálékbeviteli adatokat az interneten böngészte, és összeállított egy keveréket, amelyben elegendő protein, ásványi só és vitamin van. A lehető legegyszerűbb hozzávalók listája a következő: repceolaj, zabliszt, rizs­fehérje, maltodextrin, kálium-glukonát, vas, cink (!), klór és egyéb ásványi anyagok. Ránézésre seszínű por, vízzel összekeverve sűrű kását kapunk. „A jövőben át fognak alakulni az étkezési szokások” – állítja Rob. „Megmarad a szociális tevékenységként végzett, családi körben, ünnepi alkalommal rendezett étkezés, ám a többi csupán funkcionális lesz; egyszerű, gyors napi szükséglet.”

Könnyen talált pénz

Amikor Rhinehart először előállt az ötletével, a legtöbben csak egy furcsa geek srác megvalósíthatatlan tervének gondolták a folyékony ételt. A közösségi finanszírozás azonban megoldotta a kezdeti anyagi gondokat: 800 ezer dollárt gyűjtött össze, ami már bőven fedezte a költségeket. Onnantól kezdve mindenki jobban odafigyelt rá. Nemrég kockázatitőke-befektetést is kapott, egészen pontosan másfél millió dollárt. Az eredetileg hangoztatott célt – miszerint ez az íztelen kása fogja megoldani a világ élelmezési gondjait – talán sosem éri el, viszont már az első kísérleti évben egymillió dollárnyi megrendelést könyvelhetett el a cég. Idén pedig a legfrissebb adatok szerint napi 10 ezer dollárnyi terméket vásárolnak tőlük. Ha az éhínséget nem is számolhatják fel, az alapító szerint háborús, katasztrófa sújtotta vagy nehezen megközelíthető övezetetekben nagy segítség jelenthet a Soylent por. Rhinehart egyébként a hagyományos piacon a mirelit ételek versenytársát is látja termékében.

30 nap, öt kiló mínusz

Bár a vállalkozás hangsúlyozza, hogy a por néhány napra jelenthet megoldást – és hosszú távon nem váltja ki teljesen az étkezést –, egy amerikai riporter rászánta magát egy 30 napos Soylent-kúrára. Az eredmény önmagáért beszél: egészségügyi probléma nem lépett fel, ám öt kilót leadott az újságíró.

Problémák, furcsaságok persze akadtak. A rágás hiánya miatt már az első hét után fájt az álkapcsa a tesztelőnek. Alkoholt nem tudott fogyasztani, mert a második italtól rosszul lett. A munkaebédeken is furcsa volt egy kis bögréből szürcsölni az ízetlen italt, miközben a vele szemben ülők nagy marhaszeleteket falatoztak.

Nyílt forráskódú étel

Rob nem akarja kisajátítani a receptet. A cég honlapján fent van minden, azaz bárki kísérletezhet az elkészítéssel. Szerinte a mezőgazdaság hosszú távon nem képes ellátni a túlnépesedett Földet, így más lehetőségeket, élelmiszerforrásokat kell keresni. Ezért biztat mindenkit arra, hogy kísérletezzen, akár találjon ki jobbat, fejlesszen, éppen úgy, mint a nyílt forráskódú szoftverek esetében.

Ez persze marketingfogás is. Egy startup menedzsere pontosan tudja, hogy a nyitott rendszerek hosszú távon sokkal jövedelmezőbbek. Gondoljunk csak az Apple zárt rendszerére (iOS), amely szép lassan lemaradt a szabadon használható Androiddal szemben.



Árfolyamok

EUR: 308.25CHF: 289.24USD: 290.17
 
Karácsony Zoltán: Karrier tippek

Havi félmilliós fizetés vár facility managerként

Az elkövetkező két évben több mint 300 ezer négyzetméter új irodaépület jelenik meg a piacon Budapesten – derül ki a 2016-os Ingatlan Évkönyv című kiadványból. A fejlesztések felpörögtek, az új irodaházakhoz pedig az üzemeltetésben jártas szakemberek kellenek, akiket a nemzetközi szaknyelvben facility managernek hívnak. Kik is ők valójában? Hol tanulhatják ki a szakmát? Mekkora fizetéssel számolhatnak itthon és külföldön. Hamarosan indul egy képzés, amit az osztrák munkaerőpiacon is elfogadnak....
Tovább...