Hasra utaznak

Írta: Haszon - 2007. november 30. péntek, 13:12

Lényegében a semmiből hozták létre vállalkozásukat 1999-ben a Netpincér internetes étel-ital közvetítő rendszert működtető Viala Kft. tulajdonosai . Perger Péter (31) és Csontos Zoltán (31) cége jelenleg 9 országban szolgáltat, és évente 100 millió forint árbevételt produkál. A Netpincér története jó példa arra, hogy két fiatal kollégista ötletéből hogyan épülhet fel alig egy évtized alatt komoly vállalkozás.

 

Az ötlet kilenc évvel ezelőtt született meg. Két utolsó éves közgazdasági egyetemista egy hetedik emeleti kollégiumi szobában azon tanakodik, hogy miért kell állandóan lemenniük a portára, ha pizzát akarnak rendelni. Hiszen mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha néhány kattintással a szobából tudnák megrendelni a pizzát, és csak a küszöbig kellene elsétálniuk, hogy fizessenek. Perger Péter ötletét gyorsan tettekre váltják. Minimális befektetéssel létrehozzák a www.netpincer.hu weboldalt, majd nekirugaszkodnak az üzleti terv összeállításának.

A módszer egyszerű: az éhes ügyfél az internetes oldalon kiválasztja a neki tetsző pizzát, amelyet egy órán belül házhoz szállítanak neki. Az ételt az étterem saját futára viszi ki, a fizetés utánvétellel történik, az esetleges reklamációt szintén az étterem intézi. A weboldal tehát mindössze közvetítő szerepet tölt be, a bevételből jutalék formájában részesül. Minél több a rendelés, annál nagyobb a bevétel. Nincs anyagköltség, munkadíj és raktározási költség. Tiszta és jó üzlet! A két fiatalembernek összesen annyi a dolga, hogy a klasszikus értékesítési, ügynöki tevékenységet ? megfelelő üzleti terv formájában ? az internetre alkalmazza, és felépítse az ezzel foglalkozó vállalkozást. Mindehhez persze óriási elszántság, komoly közgazdasági és informatikai ismeretek, no meg némi készpénz szükségeltetik.

Indulás félmillióval

A VÁLLALKOZÁS ? amely kezdettől fogva e-kereskedelmi cégként határozza meg magát ? 500 ezer forintból kezdi meg működését 1999-ben. Mivel teljesen új területre merészkednek, mindent házon belül oldanak meg, a gazdaságosság elvét szem előtt tartva. A programozó végzettséggel is rendelkező Perger Péter fejleszti ki a hardver technológiát, Csontos Zoltáné az értékesítés. Márciusban öt budapesti étteremmel indulnak, melyhez hamarosan csatlakozik egy ?közértes? vállalkozás és egy jégkocka-szállító is. A cég irodáját a kollégiumi szobában rendezik be. Mivel abban az időben nagyon kevesen használnak mobiltelefont, az üzleti ügyeket az utcai telefonfülkéből bonyolítják. ?Az étteremtulajdonosoknak csak annyit kellett elmagyarázni, hogy több vevőt hozunk egy új értékesítési csatorna segítségével, amely sokkal hatékonyabb, mint a szórólapozás. Mivel ez semmilyen kockázatot nem jelentett számukra, többnyire kapva kaptak az ajánlatunkon? ? mondja Csontos Zoltán.

Jutalékból élnek

AZ ÜZLETI MODELL olyannyira sikeresnek bizonyul, hogy a kollégiumi szobából kinőtt cég a második évtől kezdve évente duplázza meg a forgalmát. A cég 2007-ben ? a rendelések értékén számolva ? már 1,7 milliárd forintos forgalmat bonyolít, ami napi 3500 étel-ital rendelést jelent. A Netpincér által létrehozott rendszert Magyarországon 65 százalékban a fővárosiak használják. Ezen belül egyértelműen a belvárosból, mégpedig a munkahelyek miatt: innen fut be a legtöbb megrendelés.

A vállalkozás fő bevételi forrása a megrendelések utáni jutalék. Ez 5-10 százalék között van, ami országonként és a forgalomtól függően változik. ?Azt mondhatjuk, hogy ha valaki 2 ezer forintért rendel pizzát, akkor abból bruttó 100 forint a cégé? ? mondja Perger Péter, aki szerint kezdettől fogva a ?sok kicsi sokra megy? alapú forgalomnövelést tűzték ki célul az üzleti tervben. Bevételük származik még a fix előfizetésből, ami Magyarországon havi 12 ezer forint, azaz a jutalékon kívül ennyit kell fizetnie a rendszert használó éttermeknek. Mivel a külföldi terjeszkedés során minden országban szembe találják magukat a konkurenciával, igyekeznek versenyképes árpolitikát összeállítani. Ausztriában például éves díjatkérnek, e mellett havonta állapítják meg a jutalékos díjat, ami magasabb, mint a magyarországi. Két éve ? kizárólag Budapesten ? alkalmazzák az egyszeri, 120 ezer forintos regisztrációs díjat is. ?Ez utóbbira a rossz tapasztalatok miatt volt szükség. A megbízhatatlan fizetés és néhány csődbe ment kifőzde miatt úgy döntöttünk, hogy előzetesen próbáljuk megszűrni az ügyfélkörünket? ? mondja Csontos Zoltán.

Idegenben terjeszkednek

TEVÉKENYSÉGÜK a negyedik évben lépi át az országhatárt: 2003-ban Bulgáriában, 2004-ben Ausztriában nyitnak ?boltot?. Bulgária egy személyes barátjuk révén jön, Ausztria meg ?adja magát?: Bécs közel van, illetve az osztrákok a magyarországi átlagos rendelések dupláját generálják. Idén novemberben a francia piacon vetik meg lábukat, amely kétszer annyi forgalmat jelent számukra, mint az osztrák. Ezen országok mellett Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, és Nagy-Britanniában vannak még jelen. Az osztrák és a német piacot Budapestről látják el, a többi országban helyi iroda működik. ?Ha egy ügyfél felhív egy osztrák telefonszámot, osztrák akcentussal beszélő operátorokkal találkozik. Tehát nem tudja, hogy ez egy magyar cég? ? mondja Perger Péter.

Más, ország, más ízlés

A KÜLFÖLDI terjeszkedések során a cég komoly piackutatást végez a helyi étkezési szokások feltérképezésére. ?Magyarországon természetesnek vesszük, hogy az emberek nyolcvan százalékban pizzát rendelnek rajtunk keresztül. Külföldön ez nem így van? ? mondja Perger Péter. A legváltozatosabb a francia piac, ott gyakorlatilag mindenre vevők az emberek: tengeri ételeket, tésztákat, édességeket, bort éppúgy vásárolnak, mint pizzát. A britek az egzotikus konyhát szeretik, főként az indiai és japán ételeket. A lengyelek és csehek ? hasonlóan a magyarokhoz ? a pizzát részesítik előnyben, bár az utóbbi időben mindkét országban egyre dinamikusabban növekszik az egzotikus ételek, főleg a sushi aránya.

A tulajdonosok tapasztalata szerint az internetes ételrendelés nemzetközi szinten nem kizárólag az adott ország internet ellátottságától függ. ?Nagy-Britanniában háromszor többen neteznek, mint nálunk, mégsem terjedt el az ételrendelés, az USA-ban még az első tízben sincs benne az étel. Nálunk viszont az online vásárlások nagy részét ez adja? ? mondja Csontos Zoltán, aki hozzáteszi: európai szinten csak Dániában bevett szokás, hogy ételt interneten is lehet rendelni, ehhez képest a többi európai ország legalább öt évvel el van maradva. Ez ismét egy jelentős érv volt a külföldi terjeszkedés mellett.

Jövő: interaktív televíziózás

AZ ÜGYVEZETŐK SZERINT a Netpincér birtokolja a teljes magyarországi e-kereskedelem 5 százalékát, forgalomban az első tíz között vannak, ha pedig a tranzakciószámot ? vagyis az egyedi rendeléseket ? nézzük, akkor piacvezetők. Perger Péter szerint a helyi e-kereskedelmi sajátosságokra jellemző adat, hogy amíg Angliában a kiskereskedelem 10 százaléka zajlik online, addig nálunk egyelőre ezrelékekről beszélhetünk. A Netpincér teljes forgalmának 40 százaléka jelenleg a külföldi tevékenységből származik.

Az ügyvezetők szerint az e-kereskedelemben kiemelkedő szerepe van a marketingnek. Elsősorban azért, mert Magyarország kis piac, az internet ellátottság ? bár a nulláról indulva rohamos a fejlődés ? még mindig alacsony. A cégen belül a marketingért is felelős Perger Péter úgy véli: az e-kereskedelem terén a legnagyobb fejlődést a digitális interaktív televíziózás jelentheti, amikor ?az internet beköltözik a nappaliba?. Ekkor a felhasználóknak még inkább lehetőségük lesz az impulzív vásárlásra: ha éhesek, a reklám alatt az adott terméket azonnal, egy gombnyomással megrendelhetik az interneten keresztül. Majd hozzáteszi: a Netpincér számára ez azt jelenti, hogy a távirányítókon ott lesz a ?csokornyakkendős? gomb. A cég egyébként a tévéhirdetéseken kívül gyakorlatilag minden marketing eszközt ? kültéri reklámok, rádió spotok, szórólapozás stb. ? kipróbált. Leghatékonyabbnak az internetes kereszthirdetéseket, a közös céges akciókat tartják.

Irány a tőzsde

A JÖVŐRŐL SZÓLVA a tulajdonosok elmondják: jelenleg nincs olyan indok, amiért eladnák a céget. Középtávon szeretnék tőzsdére vinni a vállalatot, leghamarabb 2010-ben. ?Elsősorban a londoni, a frankfurti vagy a párizsi tőzsdében gondolkodunk? ? mondja Csontos Zoltán.

SZÁMOKBAN

25 munkatárs

8 éve a piacon

100 milliós árbevétel

A SIKER TITKA

�� jó ötlet, úttörő üzleti modell

�� saját fejlesztésű technológiai háttér

�� jó minőségű szolgáltatás

�� hosszú távra tervezés

�� hatékony működés

�� ?sok kicsi sokra megy? gondolkodás

�� erőteljes marketing

�� tulajdonos menedzsment

TULAJDONOSOK

A mosonmagyaróvári Perger Péter jelenleg Tatán lakik egy családi házban a feleségével. Hobbija a téli sportok és az utazás. Az ügyvezető közösségi embernek tartja magát, ?a budapesti kollégiumban saját kezemmel húztam be 3-4 kilométernyi internet kábelt?. A győri születésű Csontos Zoltán Budapesten él. Hobbija a nyári vízi sportok, szörfözés, vitorlázás. ?Ebben is kiegészítjük egymást? ? villantja fel a sikeres együttműködés magánéleti hátterét Csontos Zoltán.

Hirdetés


 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés


A Virgin-szigeteken rendezett egyik konferencián azt kérték tőlem, képzeljem el, hogy az ország az egyik új vállalatom lenne. Mit tennék, hogy jobban teljesítsen?

 

Tovább...
Hirdetés
Kérdezzen a szakértőtől
Pénzügy
Kolozsi Gábor
Vállalkozás, energia
Mehlhoffer Tamás
Rendezvényszervezés
Süveges Rita