Tegye hidegre a meleget

Mit tudnak a legújabb modellek, mekkora gép hűti le az adott helyiséget, milyen buktatókra és plusz költségekre számíthat? A jó választással évekre elfelejtheti az izzasztó melegeket.

 

Fontos, hogy a klímaberendezés teljesítményét ne nagyjából becsüljük fel, hanem minél pontosabban, lehetőleg valódi szakember (klímatechnikus vagy épületgépész) segítségével. Lássunk néhány gyakorlati példát arra, amikor a rosszul méretezett klímaberendezéssel nem érték el a kívánt komfortot ? pedig százezreket költöttek rá. (Ezek a valós példák a Haszon gyűjtéséből származnak.)

 

Egy kisvállalkozó 22 négyzetméteres dolgozószobájában hagyományos (on/off, nem fokozatmentes inverteres) fali split klíma működik, amelynek hűtési teljesítménye 5,42 kilowatt (18 500 BTU). A berendezést részben kényszerűségből vették a nyár kellős közepén, kánikula idején, amikor a választék kicsi volt. Vállalkozónk csupán a (nem szakképzett) kereskedővel konzultált, akinek tanácsa ennyiből állt: ?jó lesz ez oda, nem árt, ha valamivel nagyobb teljesítményű?. A tapasztalatlan vásárló egyetértett, mert a szoba fölött szigeteletlen padlástér helyezkedik el, ahol nyáron 38 fokot is mérnek. A dolgozószobában napközben folyamatosan 29 fok körüli a hőmérséklet. Úgy gondolta, ezt jól ellensúlyozza a ?plusz? hideg. Valójában azonban elég lett volna 2,75- 3 kW-os hűtőteljesítmény.

 

A következmények kellemetlenek: a hideg légáram túl intenzív ? még a legkisebb ventilátorfokozaton is. Magyarán a berendezés közelében nem lehet se dolgozni, se tárgyalni, ezért át kellett rendezni a szobát. (Nagyobb belmagasságnál enyhítené a hatást, ha a beltéri egység följebb került volna.) A zajterhelés olyan jelentős, mintha a szobában nem egy, hanem három-négy ?csöndesítetlen? PC működne.

 

Mivel az amúgy is túlméretezett klíma hagyományosan működik (a hűtés be- és kikapcsolásával), ezért a hőérzet hullámzó: az intenzív szakaszok idején nagyon erőteljes a hűtés, utána viszont sokáig csak a levegő kering, ami végül túl melegnek (és párásnak) tűnik. Az egyetlen viszonylagos előny, hogy ha a berendezés napokig ki volt kapcsolva, a kívánt hőfok akkor is pár perc alatt elérhető. Végleges megoldást jelentene egy kisebb teljesítményű, lehetőleg inverteres split klíma.

 

 

HAT EMBER, ugyanennyi számítógép, plusz egy szerver dolgozik a kereken 60 négyzetméteres, egyterű irodában. Két hagyományos, egyenként 2,75 kWos hűtőteljesítményű split klíma működik a (hosszúkás alaprajzú) terem két szélén. Az épület beton szerkezetű, megemelt padlástér jellegű. A komoly hőterhelést nem tudja ellensúlyozni a két kis split. Következmények: kánikula esetén tartósan maximális tel-jesítményen (és az ablakok árnyékolásával) sem érhető el a kívánt hőfok és páratartalom. A túlterhelt beltéri egységek gyakran meghibásodnak. Az intenzív légáramlat a splitek közelében alig elviselhető, ezért az egyiket (amelyik alatt ketten ülnek) hol lejjebb veszik, hol kikapcsolják.

 

Végleges megoldást jelentene egy multisplit berendezés 3- 4 beltéri egységgel ? vagy egy mennyezeti (lehetőleg inverteres) split, nagyjából 8 kW hűtőteljesítménnyel. A jelentős hőés zajterhelést okozó szervert pedig másutt kéne elhelyezni.

 

 

KÖZÖS LÉGTERŰ, két munkahelyes szobában egyetlen 3 kW-os split működik. A helyiség alaprajza kézi súlyzóra emlékeztet: két kiöblösödő része a két munkatér, rövid ?szára? pedig a közlekedő. Az egyszerű split légárama vagy jobbra, vagy balra állítható (de csak 45 fokban), így egyik munkateret sem tudja eléggé befújni, pláne nem egyszerre. A kevés ablak és a két számítógép miatt viszonylag elviselhető a hőterhelés, de tartós kánikulában a klíma nem hűti jól egyik teret sem. A megoldás kézenfekvő: kis teljesítményű duál split, vagy két önálló split.

 

 

EURÓPÁBAN SOKÁRA kezdett terjedni a légkondicionálás, kivéve a déli régió fejlettebb részén, mint Spanyolország és Itália, ahol már jó ideje a komfortos lakás és munka hely megszokott része. A 2003-as első nagy hőhullám tragikus bizonyítékát adta a klímaberendezések fontosságának: Franciaországban közel 15 ezer ember halt meg a forróságtól, Nagy-Britanniában kétezer.

 

Ugyanekkor Spanyolországban ? jórészt a légkondicionálás elterjedtsége miatt ? ?csak? 141-en haltak bele a szokatlanul erős és tartós kánikulába. Egyébként a franciáknál a 2003-as és a tavalyi hőhullám miatt valóban sok klímaberendezést vettek, ám többnyire az egyszerűbb és kevésbé hatékony hordozható típusokat (monoblokk, mobil split).

 

Krónikus betegségben szenvedőknek és legyengült időseknek különösen jól jönne a klímaberendezés. Egyes (gazdagabb és előrelátóbb) országokban a kórházak és az idősotthonok eleve klimatizáltak. Emellett a nagyobb városokban akadnak olyan légkondicionált közösségi termek, ahol a veszélyeztetettek hőguta nélkül átvészelhetik a kánikula legforróbb ? és legkárosabb ? napjait. Nálunk egyelőre marad a vizes borogatás...

 

 

EGY CÉG MŰKÖDÉSÉHEZ ugyanúgy szükség lehet klímára, mint egy családi háznál. Semmivel sem esik más megítélés alá, mint akár egy fűtőtest. Az elszámolhatóságot mindig az határozza meg, hogy mennyi időn keresztül szolgálja a társaság érdekeit, és mennyibe kerül. A számviteli törvény megengedi, hogy ha úgy döntünk ? a saját magunk által kialakított számviteli politikában meghatározott módon ? a 100 ezer forint alatti eszközöket egy összegben leírjuk. Általában a klíma berendezések 100 ezer forint fölötti beruházást jelentenek, amit viszont több éven keresztül kell amortizálni. Ez azt jelenti, hogy bekerül a társaság könyvelésébe teljes értékben, és meghatározott leírási kulcs alapján felosztják a költségeket az elkövetkezendő években. Így a beruházás költsége nem a vásárlás évének eredményét rontja egyetlen nagy összegben, hanem felosztva azok között az évek között, amelyek során ténylegesen működik.

 

 

A SZERELÉSI KÖLTSÉG MONO split klíma esetén (tehát 1-1 kül- és beltéri egység) jellemzően 45-50 ezer forint, ha a két egység közti távolság nem több 3 méternél. Ez jó esetben ?mindent? tartalmaz, de nem árt előre tisztázni, mi is van benne ebben, mert a plusz költségek több tízezer forinttal drágítják meg a klímát.

 

A helyszíni felmérés, a készülék szállítása, a tisztított rézcsövek (szívó- és nyomó oldali, szigeteléssel), az elektromos vezeték, egyes típusoknál a vezérlőkábel, a kondenzvíz-elvezető cső (szintén 3 méterig), a kültéri tartókonzol, a rezgéscsillapító gumibakok, a kábelcsatornázás, a vésés és a takarítás sokszor külön költségeket jelentenek.

 

A 3 méter fölötti árakat is előre tisztázzuk, itt jellemzően 3500 forint/méterre számíthatunk a csövekért, 1400-2500 forint/méterre a kábelcsatornáért. Így érthető a ?szereléssel együtt? árult berendezések népszerűsége. Ám arra készüljünk fel, hogy nyár közepén a szerelőknek már aligha lesz szabad időpontjuk.

 

 

 

Előnyök: sok altípus, sokféle teljesítmény, rugalmas beépíthetőség, a zajos rész kívül marad.

 

Hátrányok: gondot okoz, ha nagy a szintkülönbség a kül- és beltéri egység közt. Nagy (vízszintes) távolság esetén növelni kell a hűtőgáz mennyiségét. A kondenzvizet el kell vezetni a beltéri egységből.

 

Hazai árak: az egyszerűbb, kis teljesítményű (de nem ?névtelen? gyártójú) split 70-85 000 forint, a márkásabb 120 ezer forinttól kapható. Kisebb teljesítményű (2,6-3,6 kW) inverteres split klímához 160-225 ezer forintért juthatunk hozzá. Nagyobb hűtőteljesítményű (5,2 kW) inverteres: 300-400 ezer forint. Split jellegű, de ?valódi? (hatfunkciós) légkondicionáló: 400 ezer forint. Egyszerű duál multisplit (2x2,6 kW): 180 ezer forint. Nagyon márkás, inverteres duál split (2x1,3-3,0 kW): 450-480 ezer forint.

 

 

Előnyök: az egyszerűbb mobil (vagy monoblokk) klímához képest valamivel halkabb, és viszonylag vékony csövek vezetnek a szabadba (általában a kondenzvizet is elvezetve). A valódi splithez képest olykor előny, hogy a kültéri egység könnyebb, kisebb.

 

Hátrány: hangosabb és jobban útban van, mint a valódi split.

 

Hazai árak: körülbelül 160-250 ezer forint, de akad 400 ezer forintért is.

 

 

Előny: azonnal üzembe helyezhető, de csak szükségmegoldás.

 

Hátrány: zaj, vibráció a beltérben. Az egycsöves megoldásnál a ?kiszívott? forróságot azonnal pótolja az ablak- és ajtóréseken visszaáramló külső (meleg és párás) levegő. Teljesítménye gyenge, a cső (vagy csövek) elhelyezése gyakorta nehézkes.

 

Hazai árak: 80-135 ezer forint.

 

 

Hagyományos működésű (on/off, azaz ki- és bekapcsolódó) klímaberendezések esetén a kompresszor (kültéri egység) leáll, amint a helyiség elérte a kívánt hőfokot, páratartalmat. Amint a hőfok a határérték fölé emelkedik, újra bekapcsol a kompresszor. Ezzel szemben az inverteres klíma fokozatosan csökkenti a teljesítményt, amint sikerült elérni a szükséges hőmérsékletet (illetve páratartalmat). Csak a minimális teljesítmény küszöbnél kapcsolódik ki a kompresszor. Tehát nagyjából hasonlóan működik, mint a fokozatmentes világításszabályzó (dimer).

 

Az inverteres megoldásnak több előnye van: az intenzív hűtési-párátlanítási szakaszok rövidebb ideig tartanak, így összességében halkabb a kül- és beltéri egység. A kezdeti áramfelvétel kisebb (nem vágja le a biztosítékot, amikor kánikulában nagy a terhelés), a helyiség(ek)ben jóval kisebb a hőingadozás. Mellesleg a kompresszor élettartama megnő, legalábbis a gyártók szerint. Ezzel együtt az inverteres klíma viszonylag újkeletű a splitek körében, míg az on/off berendezések már sok évtizede megbízhatóan működnek. Mivel az inverter teljesen elektronikus szabályozású, a meghibásodás esélye (elvileg) nagyobb.