Chateau Pálffy 2008. október
Annyi új borászat van már, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni, de úgy látszik sohasem elég. Eközben viszont csökken a termőterület, nagy cégek mennek tönkre, kicsik virágoznak fel, pedig a gazdaságpolitika mostohagyerekei a kis- és középvállalkozások. Ki érti ezt? Egy magyarázat marad: Magyarországon vagyunk.
HÍVEN TÜKRÖZTE A HAZAI BORÁSZAT ÁLLAPOTÁT a Buda várában rendezett Borfesztivál. Újabb és újabb pincék ontják magukból a bort, töretlenül telepítik az új ültetvényeket. Ezért is van, hogy a borok drágák, s bár valóban akadnak nagy tételek, a nép import bort iszik, mert olcsó és jó, s már megállíthatatlanul folyik át a nem létező határokon. De úgy látszik, van, aki jobban számol, mint mi, laikusok és borászatba öli a pénz.
ITT VAN MINDJÁRT AZ ÚJ DÉL CSILLAGA. Egy magyar származású, Amerikában élő üzletember. A borászat tulajdonosa a mohácsi születésű Sauska Krisztián, aki 19 évesen, vállalkozó szellemmel és a Mikszáth által is megörökített (a mai Szerbiához tartozó) Gyöngy-szigeten mintagazdaságot létrehozó Rohonczy Gedeon dédnagyapai örökségével felvértezve nekivágott a nagyvilágnak. Rohonczy konzervatív országgyűlési képviselő és földbirtokos volt, aki a gazdaságában termelt bort, szőlőt és barackot saját üzletében árusította a pesti Kecskeméti utcában, de szállított Monarchia-szerte mindenhová. Állandóan újításokon törte a fejét: az ő szabadalma volt a csavarral cipőhöz rögzíthető korcsolya, de automatizálással is kísérletezett. Dédunokája egy kaliforniai lámpagyárból gazdagodott meg. Sauska a szolárium-csövektől a NASA űrrepülőibe való fénycsöveken és az LCD izzókon át az antibakteriális kvarclámpákig mindent gyárt. Azonkívül igazi borőrült. Először csak fél-egy hektár szőlőt akart Villányban, de senki nem segített neki. Akkor elment Tokajba, ő pénzelte az Árvay pince felfutását. A villányi borászok szerint most Árvay János és csendestársa verheti fel igazán az árakat, mivel utóbbinak semmi sem drága. S hogy milyenek a Sauska-borok? Nagyon jók, de nem olcsók, náluk egy palack rozé is 1500 Ft körül van, bor meg nem is nagyon kapható 4000 alatt. 20 euró egy üveg villányiért? És ha mind a száz hektárjuk termőre fordul, lesz belőle 300 ezer palack?
EGY SZÁZASSAL JOBB A HELYZET A FERENCZI BIRTOKON, ott a rozé ?csak? 1400 Ft. Persze mondhatná valaki, hogy mindössze 5 pesti buszjegy ára, de az ne legyen már mérce, hogy egy nívótlan BKV-utazás tíz zsemlébe kerül. Szóval ez a Ferenczi hasonló történet, mégpedig szekszárdi, pontosabban Debreczeni, aki etyeki. Kissé konfúzus helyzet, s még nem is ittunk egy kortyot sem. Arról van szó, hogy egy bizonyos Debreczeni Kálmán területeket vásárolt Etyeken, a kedves neje pedig Ferenczi Pálma néven örökölt Szekszárdon. A házaspár a tőzsdeparkettet koptató bőrtalpú cipőt és a magas sarkút cserélte gumicsizmára, és 2000 óta borászatot fejlesztenek. Két éve szüreteltek először, s mostanában már a csapból is ők folynak. A borok minőségét tekintve ez viszont korántsem negatív. Egytől egyig szépen megalkotott tételek, Mérész Sándor ? egykori Gál Tibor tanítvány ? pincemunkáját dicsérik. Még fanyalognak a kritikusok, de hamar meg fogják adni magukat. Egyrészt Kálmán exbrókerhez méltó, lehengerlő stílusának nehéz ellenállni (az ő testvérbátyja volt a Vylyanalapító néhai Debreczeni Pál, aki úgy ment előre Villányban, mint a gőzhenger), másrészt a borok ígéretesek. Az emlegetett szekszárdi rozé például merlot, zweigelt és pinot noir házasítás. Mély gyümölcs- és virágillatot áraszt: cseresznyétől a vadrózsáig. Szájban az érett gyümölcs tovább folytatódik. Szépen lekerekedett savai kitűnő egyensúlyt tartanak a 2007-es évjáratnak köszönhető magas alkoholtartalommal. Nagy testű, harmonikus bor. A Debreczeni szőlőbirtoktól pedig az etyeki pinot noir mutatja jól a pince szándékát: érett rubin színű, cseresznyés, egy elegáns, stílusos burgundi. Majd a piac beárazza.
VAN ÁM RÉGI ÚJDONSÁG IS A PLACCON, a nagy Légli Ottó kisöccse, a Géza gyerek. A család tékozló fia, és újabban nagy reménysége. Légliék életében mindig fontos szerepet játszott a szőlő, így aztán Géza jövőjét is a bor körüli tevékenykedésben látta a papa. Ám ő sosem szerette, ha megpróbálnak ráerőltetni bármit is, így nem engedett a nyomásnak, és fazekasnak állt. Aztán teltek, múltak az évek, és egyre jobban kezdte piszkálni fantáziáját a bor. S akkor belevágott, mint gatya az ember ülepébe. Szőlőskislakon, a Balatontól öt kilométerre, védett, nyugodt környezetben művel 12 hektár szőlőt. Évekig eladásra termelt, ez alatt megfizette a tanulópénzt, a 2006-os évjáratban pedig elkészültek az első borok.
A pince rousseau-i filozófiája egyszerű és logikus: ?természet, természetes, természetesen.? Légli szerint ?talán ez a lényeg a szőlő- és bortermelésben, talán más.? Ő Kislakon ezt az utat választotta. Géza a ?semmit a pincében, mindent a szőlőben? iskola híve, így született a Vitéz dűlő Chardonnay, egy nagytestű, tölgyfahordós tétel. Egzotikus aromavilágát leheletnyi keleti fűszeresség varázsolja még izgalmasabbá. Telt és harmonikus, egyedi hangvételű, kézműves bor, amelyben a termőhely adottságai is nagyszerűen megmutatkoznak. Egységes, nagyon kompakt, szép munka. A nem túl erős magyar Chardonnay mezőnyben vonatkoztatási pont, és még az ára is baráti. Bizony, így is lehet.
