Hogy milyen fejlődési lehetőséget kínál a klaszterré válás egy kisvállalkozás számára, azt jól példázza az Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter és tagjainak hat éves munkája. A klaszter hét taggal alakult, mára 22-en működnek együtt, ebből 18 a kis- és középvállalkozás. A klaszteresedéssel céljuk nagyobb termék- és szolgáltatási spektrum lefedése volt, ugyanis összefogva ?többdivíziós nagyvállalatként? tudnak fellépni a potenciális vevők előtt. A tagvállalatok nem konkurensei egymásnak; van közöttük karton-, fólia-, kupak, rakszalag-, raklapgyártó, jelöléstechnikával foglalkozó cég.

Együttesen a csomagolástechnika minden folyamatát lefedik. Enélkül nehezen juthattak volna be olyan multikhoz, mint a Coats cérnagyár, a PEZ édességgyártó vagy a pudingporokat előállító Haas. A klaszternek egységes arculatot alakítottak ki, a cégek felett álló menedzsmentszervezetet hoztak létre, és össze hangolták a marketinget. A különféle vásárokon pedig a klaszter égisze alatt jelennek meg a tagok.

Bejutottak multikhoz

Az Omnipack fejlesztéseit részben uniós pénzből valósította meg. A ?fejlődő klaszterek? számára kiírt, KMOP 1.5.2 kódszámú pályázaton 79 millió forintos támogatáshoz jutott. Ebből komplex vállalatirányítási és ügyfélkiszolgálási (B2B) rendszert fejlesztettek, erősítették a klasztermenedzsment informatikai felszereltségét és a marketinget.

A fejlődés itt nem állt meg. Kutatás- fejlesztési projektet dolgoztak ki, átestek egy állami akkreditációs eljáráson, elnyerték az akkreditált innovációs klaszter címet és ezzel sokkal nagyobb pénzforrásra pályázhattak. Októberben 421 millió forintos támogatást nyertek el egy környezetbarát csomagolóanyag, a bio polimer fejlesztésére, amelyet 2012-ig egy kutatóintézettel, egyetemmel összefogva valósítanak meg. Az új termék a jelenleg nagy tömegben használatos, nem lebomló műanyagokból készült csomagolóanyagot válthatja ki.

?Az ilyen csomagolóanyag előállítása ugyan drágább, mint a műanyag fóliáé, ám a kereskedőnek nem kell kör-nyezetvédelmi termékdíjat fizetnie, és jelezheti vásárlói felé, hogy környezetbarát terméket forgalmaz. Biopolimer fóliával ablakozott kartondoboz esetén csak papírhulladék keletkezik? ? mondja Dobronyi Tamás, a klaszter ügyvezetője, aki hozzátette, a környező országok piacait akarják meghódítani.

Az Omnipack példájából kitűnik, hogyan juthat el hét, önállóan működő kisvállalkozás hat év alatt uniós pénzforrások felhasználásával egy kutatásfejlesztési osztállyal is rendelkező nagyvállalat szintjére úgy, hogy a tagok megőrzik önállóságukat.

Olcsó high tech

Szintén példa kisvállalkozások iparági összefogására a 2006-ban négy repülőgépgyártó és fejlesztő taggal (Corvus Aircraft, Composite One, Halley, Hungarocopter) megalakult Magyar Repüléstechnikai Klaszter. A szervezet azóta 17 kkv-vel bővült ? többek közt prototípus-, alkatrészgyártókkal, szoftverfejlesztőkkel, tervezőkkel, elektronikai vállalkozásokkal. A repülőgépgyártók itt sem konkurensei egymásnak, ugyanis más kategóriájú légi járműveket gyártanak.

?Az együttműködés fő előnye a nagyobb fejlesztési potenciál, a legkorszerűbb technológiákhoz való olcsóbb és könnyebb hozzájutás más klasztertagoktól vásárolva. A tagfelvétel is egyfajta minősítés, a különböző iparágak legjobbjaival dolgozunk együtt? ? mondja Hideg Mihály klasztermenedzser. A repülőgépgyártást kiszolgáló klasztertagok számára pedig referenciát és megrendeléseket jelent az együttműködés, ami segíti őket a hazai, majd később külföldi terjeszkedésben.

?Vannak olyan tagvállalatok, amelyek korábban autógyáraknak szállítottak, ám mára már nálunk is taggá váltak, repülőgépgyártókra is specializálódtak. Így nincsenek annyira kiszolgáltatva egy-egy iparág gyengülésének? ? teszi hozzá a klaszter vezetője. A kis cégek pedig termelői kapacitásaikat is meg tudják osztani egymással. Példa erre a Composite One Kft. nagyméretű, öttengelyes marógépe, melyet több cég is igénybe vehet a nagyméretű, fából készült formák gyártásához. Ez a kompozit műanyag alkatrészek készítéséhez szükséges.

Független menedzsment

További előny a nagyobb lobbierő, a kutatás- fejlesztési pénzügyi forrásokhoz való könnyebb hozzájutás ? az elmúlt egy év alatt öt gazdaságfejlesztési és kutatási pályázaton nyertek ? és a marketing. ?Ezen a piacon kis repülőgépgyártóként önállóan csaknem lehetetlen versenyképesnek maradni. Magyar Repüléstechnikai Klaszterként viszont tényezők vagyunk a külföldi repülőgépgyártók és nemzetközi szervezetek előtt? ? jegyzi meg Hideg Mihály.

A klaszter együttműködéseknél fontos tényező, hogy az irányítást a tagoktól független klasztermenedzsment végezze, ahogyan ez a repüléstechnikai klaszternél is történik. Így a résztvevők nem érzik azt, hogy egy tagvállalatnak vannak kiszolgáltatva és a klasztermenedzser az általában leterhelt vállalkozó válláról is leveszi a terhet.

Termálvízre építenek

A regionális és az iparági összefogást ötvözi az Észak-alföldi Termál Klaszter. Ez Szolnoktól Vásárosnaményig gyógyfürdőket, illetve az ezeket kiszolgáló vállalkozásokat ? például szálláshelyek, épület- karbantartó, szoftverfejlesztő cégek ? hozott egy tető alá. Négy éve indult 18 taggal, mára 41-en csatlakoztak. Idén 48 millió forintos támogatást nyertek az Észak-alföldi Regionális Operatív Program pályázatán. Ebből előzetes igényfelmérés alapján egészségturisztikai képzéseket, termál és wellness kiállításokon való részvételt, egy beszállítói adatbázis létrehozását, termálvízkutatást, a beszerzések összevonását tervezik, valamint egy hűségkártya-programot szándékoznak elindítani. ?A klasztertagok közel fele vállalkozás. A közös projektek mellett tagjaink kedvezményesen vehetik igénybe szolgáltatásainkat, mint például kiállításokon, képzéseken, tanulmányutakon való részvétel, kiadványokban való megjelenés? ? mondja Horváth Anikó klasztermenedzser.

Régiót erősít

Az induló klaszterek kategóriájába tartozik a BDM (Business Destination Management) klaszter, amely a Törökbálinton és a térségben működő cégekre fókuszál, és a Bécs melletti Shopping City Süd példáját tartja szem előtt. A jelenleg kilenc taggal működő klaszterben többek között ingatlanhasznosító, autókereskedő, csempeforgalmazó, településfejlesztési tanácsadással foglalkozó vállalkozás található. Az induló klaszterek számára kiírt uniós pályázati pénzzel egy 26 millió forintos projektet valósítottak meg.

?A klaszter egyik legfontosabb előnye, hogy a tagvállalkozások folyamatos információcseréje térségi együttműködéseket hoz létre. A tagok naprakész információhoz jutnak például az önkormányzattól a várható fejlesztésekről, a befizetett iparűzési adó felhasználásáról, megismerkedhetnek a térségbe érkező új vállalkozásokkal. Cél az is, hogy a helyi fejlesztésekben előtérbe helyezze a helyi vállalkozók szerepkörét, megismertesse a cégeket egymással? ? fogalmaz Baráth Zsolt, a klasztert vezető gesz-tor vállalkozás ? a Think Holding Vagyonkezelő Kft. ? vezetője. Jelezte, ha eljutnak a fejlődő klaszter státuszába ? amihez legalább egyéves működés, két igazolt projekt, továbbá elkülönült menedzsment szervezet szükséges ? akkor indulnak további pályázatokon és az akkreditációt is megcélozzák.

Fejlődési szakaszok

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként, a Pólus Progam keretében 2013-ig közel 400 milliárd forint áll rendelkezésre a klaszterek fejlesztésére négy lépésben. Az induló és fejlődő klaszterek a Regionális Operatív Programok keretében nyerhetnek támogatást a menedzsment szervezet kialakítására, fejlesztésére közös beruházásokra. Az akkreditációs eljárás után ? ami már magas szintű együttműködést, innovációt, exportorientáltságot feltételez ? a Gazdaságfejlesztési Operatív Program forrásai nyílnak meg, ahol az akkreditált innovációs, majd a legmagasabb fejlettségi szintet képviselő pólus innovációs klaszterek tudnak pályázni. ?Induló klasztereknél minden együttműködésre épülő, ígéretes kezdeményezésnek lehetőséget adunk. A következő szakaszoknál a pályázati rendszer célja a magas hozzáadott értékű, exportorientált, kutatás-fejlesztési irányú klaszterek fejlesztése. Ebben nagy szerepet játszanak a kkv-k? ? mondja Zombori Zita, a pályázatokat koordináló Pólus Programiroda igazgatója. Hozzáteszi: a kisvállalkozások számára ez az együttműködési forma kultúraváltást is jelent, ugyanis megtanulnak más vállalkozásokkal együtt, egy irányba dolgozva együttműködni. Mindez nagyfokú elkötelezettséget és bizalmat feltételez. A program indulása óta körülbelül 200 klaszter került az Iroda térképére, melyből összesen 100 induló és fejlődő klaszter részesült támogatásban. Az akkreditációs feltételeket és ezzel a harmadik szintre jutást eddig 17 klaszter teljesítette. A Pólus Program hosszú távú célja, hogy 2013-ig négy-öt olyan pólus innovációs klaszter jöjjön létre, amely európai szinten is tényező, amelyben kkv-k, önkormányzatok, kutatóintézetek, egyetemek dolgoznak együtt.

Várhatóan decemberben jelennek meg az újabb, induló és fejlődő klasztereket megcélzó kiírások. Jelenleg akkreditált innovációs klasztereknek szóló pályázatok érhetőek el (GOP 1.2.1, 1.3.1/B illetve KMOP 1.3.1/A kódszámok alatt). 15 millió forinttól 1,5 milliárd forintig nyerhető a vissza nem térítendő támogatás a klasztertagok közös kutatás-fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához.

A Pólus Programról bővebb információ a www.polusprogram.eu/hu/ oldalon található.

ELŐNYÖK

• Költségcsökkentés (marketing, PR, oktatás, vállalatirányítási rendszer, szállítás)
• Új piacok megszerzése erőforrás- vagy munkamegosztással (piackutatás, közös piacszerzés)
• Közös kutatás-fejlesztési projektek megvalósítása
• Új termék, szolgáltatás kifejlesztése, ami együttműködés nélkül nem lenne megvalósítható.

MI A KLASZTER?

A klaszter a vállalkozások olyan laza közössége, amely közös cél érdekében szerveződik, és amelyben a tagvállalatok megőrzik függetlenségüket. Bár van példa konkurenciára, a tagok a legtöbb esetben nem versenytársai egymásnak, hanem kiegészítik egymást ? így aztán összevonhatják speciális ismereteiket és piacaikat is. Közös lehet a marketing, a képzés, a logisztika, az informatikai háttér, a kutatás-fejlesztés.