A Start Zrt. harmadik alkalommal végezte el a magyarországi kis- és középvállalkozásokba érkezett tőkebefektetések vizsgálatát az Opten adatbázisára támaszkodva forrásként. Az adatok tanúsága szerint 2008-ban 350 társaságban közel 40 milliárd forint összegben valósult meg tőkeemelés, amelynek túlnyomó részében a forrás a meglévő tulajdonosi körből érkezett. ?A külső befektetőktől érkező tőkebevonás összértéke és száma csökkent a korábbi évhez viszonyítva, ugyanakkor 6 százalékkal nőtt a befektetések átlagos értéke 80,2 millió forintról 84,9 millió forintra-? ? mondta el Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója. A befektetések közel 70 százaléka 100 millió forint alatti, ezen belül is a mikrovállalkozásokban valósult meg a tőkeemelések meghatározó része.

Sok vagy kevés a KKV-kba irányuló befektetés?
2007-ben a kkv-k beruházása 1.836 milliárd forint nagyságrendű volt, 2008-ban a szektor banki hitelállománya 3.730 milliárd forintra rúgott. ?A kkv-szektor beruházásaihoz, illetve hitelállományához képest elenyésző a bevont tőke nagysága, ami arra utal, hogy a vállalkozások döntően nyereségükből vagy olcsóbb és elérhetőbb hitelből fejlesztettek.? ? összegezte Zoltán Csaba. A kkv-k számára kedvezőtlen a tőkekínálat struktúrája. A tőkebevonást nehezíti a kkv-k magas kockázati szintje, pénzügyi átláthatóságának kérdésessége, a befektetők jog- és érdekérvényesítésének problémái, valamint egyes esetekben az együttműködési készség hiánya.

A gazdasági növekedés és az új munkahelyek kialakításának jelentős része a vállalkozások egy szűk csoportjának köszönhető. ?A jelentős növekedési potenciállal bíró vállalkozások aránya a technológiai iparágakban magasabb, melyek jellemzően innovatív, a külpiacokon is aktív társaságok. A friss kutatási eredmények szerint e cégek általában 10 évnél idősebbek.?- mutatott rá Szerb László, a pécsi Tudományegyetem docense. Növekedésükhöz elsősorban tőke, valamint a gyors növekedéssel járó problémák kezeléséhez speciális szakértelem és professzionális menedzsment szükséges. Mindezek miatt a kiugró növekedési potenciálú társaságok támogatása lenne hatékony a nagyszámú, de alacsony versenyképességű cég létrejöttének támogatása helyett.

Lehetőség a Jeremie program
Új elemként lépett a finanszírozási képbe a kifejezetten az 5 évnél fiatalabb vállalkozások számára, a Jeremie program (Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram) keretében biztosított 45 milliárd forintos forrás, mely nyolc új kockázati tőkealapon keresztül, tőkebefektetés formájában jut el a végső kedvezményezettekhez, a hazai kis- és középvállakozásokhoz. ?Az innovatív vállalkozások esetében kritikusan alacsony a külső forrásból bevont tőke nagysága, e tekintetben a program mindenképpen pozitív irányú elmozdulást hozhat.? - emelte ki Zoltán Csaba.
Ugyanakkor a Jeremie programban a kockázati tőkealapokkal szembeni elvárások teljesíthetőségét nem támasztják alá a Start felmérésének eredményei. A program keretében ugyanis a következő 4 és fél évben évi több mint kétszer annyi tőkét kell befektetni, mint amennyit eddig a KKV-k az elmúlt években bevontak. A Jeremie program keretében a tőke 40 százalékát innovatív vállalkozásokba, 80 százalékát pedig a Központi Régión kívül kell befektetni. 2008-ban a befektetéseknek mindössze 6%-a jutott innovatív vállalkozásokba és csak 38 százalék-a a kevésbé fejlett régiókba.

Egyre több a befektetés a feldolgozóiparban
A befektetések ágazati megoszlását vizsgálva 2008-ban is egyértelműen a kereskedelmi vállalkozásoké volt a főszerep - több mint 1 milliárd forintnyi befektetés valósult meg a szektorban -, viszont 15 százalékról 26 százalékra nőtt a feldolgozóipari befektetések aránya. Az építőipar és a vendéglátóipar 500-500 millió forint körül vont be tőkét, de a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység minimális, 100 millió Ft-ot alig meghaladó részesedéssel csak a mezőgazdaságot előzte meg.
A befektetések értékének 62 százaléka Közép-Magyarországon működő vállalkozáshoz kerül. A legkevesebb tőke a fejletlenebb régiókba áramlik a Dél-Dunántúlra, Észak-Alföldre, valamivel jobb helyzetben van Dél-Alföld és Észak-Magyarország, a Közép- és Nyugat-Dunántúlra pedig összesen 23 százalékban került tőke.

Legek
A 10 legnagyobb befektetés összege kicsit több mint 2 milliárd forintot, az összes befektetés 50 százalékát tette ki. A legnagyobb összegű - 430 millió forintos befektetés - egy Nyugat - Dunántúli kereskedelmi kisvállalkozásnál valósult meg. A másik kiemelten nagy összegű tőkekihelyezést egy Közép-Magyarországon működő építőipari mikrovállalkozás realizálta. A további tevékenységek között megtalálható a kereskedelem, a gépgyártás, a fafeldogozás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az élelmiszergyártás is.