Mire keresik a megoldást a vállalkozók?
A tavaly második és harmadik negyedévi stagnálás után a tavalyi negyedik negyedévben jelentősen, majdnem 6 százalékponttal - 42,2 százalékra - esett vissza az index, majd az idén az első negyedévben tovább csökkent 39,8 százalékra.
Az index újabb visszaesése az elmúlt év negyedik negyedévében végzett kutatás szerint arra utal, hogy a kkv-k fokozódó bizalmatlansággal és csökkenő gazdasági növekedést feltételezve tekintenek a következő félévben várható gazdasági folyamatokra. Helyzetértékelésüket különösen a likviditásukkal és értékesítési lehetőségeik alakulásával kapcsolatos mélyülő problémák befolyásolják.
A kkv-szektor vállalatvezetőinek 70 százaléka negatívan vélekedik arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra a következő fél évben. A válaszadók 37 százaléka szerint kissé romlik, 32 százaléka szerint pedig jelentősen romlás várható. Stagnálásra minden ötödik megkérdezett számít, miközben a cégvezetők mindössze 10 százaléka mondta, hogy kismértékű javulást vár.
Jelentősen romlottak a cégvezetők saját vállalkozásukkal kapcsolatos prognózisai: 39 százalékuk enyhe negatív változásra számít a következő fél év során vállalata általános gazdálkodási helyzetében, míg további 17 százalékuk erős visszaesést valószínűsít.
A felmérés szerint a jelenlegi helyzet változatlanságára szűk háromtizedük számít, s csupán 16 százalékuk bízik abban, hogy jobb lesz cégének helyzete a következő időszakban.
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index 18 pontos csökkenést követően mínusz 44 pontra süllyedt tavaly a negyedik negyedévben, amely a válság kezdete óta mért legalacsonyabb érték, ezzel a hazai vállalkozások bizalma - a tavalyi rövid megtorpanást leszámítva - gyakorlatilag 2010 második negyedéve óta folyamatosan csökken - olvasható a K&H Bank legújabb, a kkv bizalmi index alakulásáról készített összegzésében.
A pesszimista várakozások főként a gazdaságpolitika, a közterhek, valamint a banki hitelkamatok várt változására vonatkoznak, miközben minimális javulás tapasztalható az európai uniós pályázati források elérhetőségének megítélését illetően - mondta Németh László, a K&H kkv marketing főosztályának vezetője.
A felmérés alapján az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai intézkedései és gazdasági eseményei "megtépázták" a hazai vállalkozások bizalmát, hiszen az országosan reprezentatív, 700 cégvezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index története egyik legnagyobb esését szenvedte el.
A legutóbbi felmérés alkalmával több indexelem is csökkent, legnagyobb mértékben a gazdaságpolitika és a közterhek változására vonatkozó részindexek, miközben továbbra is a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások a legpesszimistábbak (mínusz 82 pont). Az elmúlt év negyedik negyedévében csupán az uniós pályázati forrásokra vonatkozó részindex emelkedett minimálisan.
A kormányzati gazdaságpolitika megítélése az elmúlt negyedévben negatívan változott, ez magában foglalja a kormányzat elmúlt 3 hónapban hozott intézkedéseinek megítélését, valamint azt a várakozást, hogy a gazdaságpolitika várhatóan mennyire lesz vállalkozásbarát a következő egy évben. Jelenleg a vezetők csupán 4 százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat. A központi intézkedések versenyképességre gyakorolt hatását az ipari vállalatok értékelik leginkább negatívan, és a cégméret növekedésével párhuzamosan romlik a gazdaságpolitika megítélése.
A gazdaságpolitika mellett a közterhek változására vonatkozó várakozások romlottak legnagyobb mértékben, 23 százalékpontot növekedett a magasabb közterhekre számítók aránya (76 százalék), ezen belül is a válaszadók többsége 5 százalék feletti növekedésre számít. A kkv szektoron belül a 300 millió forint éves árbevétel feletti középvállalkozások számítanak legnagyobb arányban (83 százalék) a közterhek növekedésére.
"A közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások erőteljes visszaesése nem véletlen, hiszen míg tavaly év elején a kkv-k terheinek csökkentése és a versenyképességük növelése kiemelt gazdaságpolitikai cél volt, idén a vállalkozókat negatívan érintő adóváltozások, valamint a versenyszféra kormányzati oldalról elvárt béremelése jelentősen rontja a vállalkozások versenyképességét" - mondta el Németh László.
A legutóbbi negyedéves eredmények közül a vállalati hitelkamatok változására vonatkozó várakozások szerepeltek a legrosszabbul. Ennek oka, hogy az előző negyedévben mért 42 százalékhoz képest a vezetők 68 százaléka várja - a jegybanki alapkamat növekedésével párhuzamosan - a vállalati hitelkamatok szintjének növekedését, miközben a csökkenést prognosztizálók aránya csupán 4 százalék.
Kiadványunk a DigitalStandon is elérhető!
