Alig védekeznek a cégek a visszaélések ellen

Írta: Haszon - 2012. május 23. szerda, 11:13

Az Ernst & Young 12. Globális Visszaélési Felmérése szerint a szabálykövető, etikus üzleti viselkedés kikényszerítése jelenleg nem működik hatékonyan sem a vállalatokon belül, sem pedig állami szinten. A riport rámutat arra, hogy a magyar vállalatoknál kettősség figyelhető meg a vállalati visszaélés elméleti és gyakorlati megközelítésében.

Szerteágazó korrupciót tapasztal az Ernst & Young „2012 Global Fraud Survey, Growing Beyond: a place for integrity” című, Globális Visszaélési Felmérése. A 43 országban, több mint 1700 vállalatvezető bevonásával elkészített riport szerint a válaszadók 39 százaléka gyakorinak tartja a megvesztegetést és a különféle korrupciós tevékenységeket hazájában. A magyar vállalatok több mint fele (58%) a vesztegetést és a korrupciót széles körben elterjedt jelenségnek tartja. A hazai vezetők véleménye hasonlóságot mutat a közép-kelet-európai országok válaszadóival (51%), azonban ezek előfordulása jóval magasabb, mint Nyugat Európában (22%).

 

Kétarcú a vállalati viselkedés a visszaélések terén

A felmérés tanúsága szerint sok hazai cégnél van kiépítve egy vagy több olyan rendszer és kontroll pont, amelyeknek biztosítania kellene a korrupció hatékony megelőzését. A válaszok eredménye szerint sok tekintetben előrébb járnak a hazai cégek, mint az európai, vagy akár a globális átlag. A vállalakozások 92 százaléka véli úgy, hogy a vezetőség hangsúlyosan kommunikálta a korrupció-megelőzési szabályaikat. Ennek némileg ellentmond, hogy a válaszadók 79 százaléka szerint a felső vezetésnek jobban meg kellene ismernie a vállalat tevékenységét ahhoz, hogy igazán hatékonyan fel tudjon lépni a csalással, a megvesztegetéssel és a korrupcióval szemben. A cégek 70 százaléka rendelkezik vesztegetés- és korrupcióellenes szabályzattal, valamint magatartás kódexszel.

Mindezeken túl a válaszadók kimagasló aránya (86%) szerint a szabályozás megszegésére egyértelmű szankciók vannak előírva. Ugyanakkor a megkérdezett vállalatok csupán 32 százaléka vonta felelősségre a szabályszegőket, amely jelentősen elmarad az európai és a globális eredményektől. „Ezt az arányt összevetve a válaszadók által széles körben elterjedtnek érzett korrupció mértékével azt mondhatjuk, hogy a rendszerek sok tekintetben nem működőképesek, nem megfelelően képezik a vállalati kultúra részét, leginkább kommunikációs eszközként, vagy akár adminisztratív tételként szerepelnek a cégek listáján” – mondta Biró Ferenc az Ernst & Young Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág vezetője. „A magyar vezetők cégüket visszaélés-biztos szervezetként tüntetik fel, ez azonban csak látszat. A magyar vállalatok elkötelezettnek tartják magukat a különféle vesztegetési- és korrupcióellenes szabályok betartásában és betartatásában, azonban csupán töredéküknél történt bármiféle felelősségre vonás azok megszegésekor. Ezek az intézkedések a kívánt hatás ellenkezőjét váltják ki, mintegy bátorítva az alkalmazottakat visszaélések elkövetésére.”

 

Ellenőrzés és szabályozás

A fenti következetlenséget mutatja az is, hogy a magyar vállalatok nagy része (90%) elsősorban a belső auditot tartja alkalmasnak a megvesztegetést kiszűrő szabályok betartásához. Jóval kisebb arányban fordulnak más, tapasztalataink szerint hatásosabb rendszerekhez, mint pl. a külső ellenőrzés, az etikai forródrót, vagy a lehetséges visszaéléseket mutató szoftveres jelzőrendszer.

„Téves azt hinni, hogy a meglévő ellenőrzési mechanizmusok az új kockázatokat is kezelni tudják. A felmerülő speciális kihívásokra és új körülményekre nem lehetséges további képzés és háttértudás nélkül alkalmazni az addig esetleg bevált rendszereket. Ennek tükrében figyelemreméltó, hogy Magyarországon a vállalatok csupán harmada von be munkájukba külső tanácsadókat, vagy külső jogi irodákat. Ilyen kényes esetekben, mikor a vállalat alkalmazottai, vagy akár maga a felső vezetés érintettsége kerül terítékre, független szakértők rálátása és objektivitása elengedhetetlen egy hatékony vizsgálat lefolytatásához, és a megfelelő tanulságok levonásához” – hívja fel a figyelmet Biró Ferenc.

A hazai eredmények is jól tükrözik, hogy az üzleti világ eddig nem volt képes hatékonyan szabályozni a visszaéléseket, és igényli a kormányzati szintű beavatkozást valamint a szabályok külső betartását. Ahhoz, hogy a visszaélések száma csökkenjen, nagyobb szerepet kell szánni az állami szintű szabályozásnak és számonkérésnek. Ezt tükrözi az is, hogy a válaszadó hazai cégek mindössze 6 százaléka gondolta úgy, hogy a szabályozó szervezetek és a törvények betartására hivatott illetékes hatóságok képesek hatékonyan ellátni munkájukat és ítéletet hozni. A megkérdezett vezetők 84 százaléka üdvözölné, ha az ellenőrzési szervek hatékonyan élnének jogosítványaikkal, ami nemcsak a közép-kelet-európai régióban (75%), de globálisan (69%) is kimagasló érték.

Generációváltás szükséges

A kutatás válaszait vizsgálva elmondható, hogy sürgős és hathatós eredményeket kell elérni a törvények, szabályok és etikus üzleti magatartás betartatásának területén, amihez meghatározó állami szerepvállalás is szükséges. Ebben a harcban kiemelt szerepet kell adni nemcsak az ellenőrző hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak, hanem az oktatásnak is. Hiszen kiemelten fontos, hogy a jövő munkavállalói már a közép- és felsőfokú tanulmányok elvégzésekor megismerkedjenek a transzparens működés és az etikus üzleti viselkedés alapjaival.


Kiadványunk a DigitalStandon is elérhető!  

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Szórakoztató elektronikai kiállítás várja a hosszú hétvégén az otthoni szórakozás szerelmeseit a Duna parti Marriott szállóban, ahol hangfalak, lemezjátszók, erősítők, fejhallgatók, és házimozi berendezések bemutatására kerül sor 2014. október 25-26-án.




Hirdetés
Hirdetés

Kérdezzen a szakértőtől
onlinejogsebesz.hu
Rendezvényszervezés
Süveges Rita