Alig védekeznek a cégek a visszaélések ellen

Írta: Haszon - 2012. május 23. szerda, 11:13

Az Ernst & Young 12. Globális Visszaélési Felmérése szerint a szabálykövető, etikus üzleti viselkedés kikényszerítése jelenleg nem működik hatékonyan sem a vállalatokon belül, sem pedig állami szinten. A riport rámutat arra, hogy a magyar vállalatoknál kettősség figyelhető meg a vállalati visszaélés elméleti és gyakorlati megközelítésében.

Szerteágazó korrupciót tapasztal az Ernst & Young „2012 Global Fraud Survey, Growing Beyond: a place for integrity” című, Globális Visszaélési Felmérése. A 43 országban, több mint 1700 vállalatvezető bevonásával elkészített riport szerint a válaszadók 39 százaléka gyakorinak tartja a megvesztegetést és a különféle korrupciós tevékenységeket hazájában. A magyar vállalatok több mint fele (58%) a vesztegetést és a korrupciót széles körben elterjedt jelenségnek tartja. A hazai vezetők véleménye hasonlóságot mutat a közép-kelet-európai országok válaszadóival (51%), azonban ezek előfordulása jóval magasabb, mint Nyugat Európában (22%).

 

Kétarcú a vállalati viselkedés a visszaélések terén

A felmérés tanúsága szerint sok hazai cégnél van kiépítve egy vagy több olyan rendszer és kontroll pont, amelyeknek biztosítania kellene a korrupció hatékony megelőzését. A válaszok eredménye szerint sok tekintetben előrébb járnak a hazai cégek, mint az európai, vagy akár a globális átlag. A vállalakozások 92 százaléka véli úgy, hogy a vezetőség hangsúlyosan kommunikálta a korrupció-megelőzési szabályaikat. Ennek némileg ellentmond, hogy a válaszadók 79 százaléka szerint a felső vezetésnek jobban meg kellene ismernie a vállalat tevékenységét ahhoz, hogy igazán hatékonyan fel tudjon lépni a csalással, a megvesztegetéssel és a korrupcióval szemben. A cégek 70 százaléka rendelkezik vesztegetés- és korrupcióellenes szabályzattal, valamint magatartás kódexszel.

Mindezeken túl a válaszadók kimagasló aránya (86%) szerint a szabályozás megszegésére egyértelmű szankciók vannak előírva. Ugyanakkor a megkérdezett vállalatok csupán 32 százaléka vonta felelősségre a szabályszegőket, amely jelentősen elmarad az európai és a globális eredményektől. „Ezt az arányt összevetve a válaszadók által széles körben elterjedtnek érzett korrupció mértékével azt mondhatjuk, hogy a rendszerek sok tekintetben nem működőképesek, nem megfelelően képezik a vállalati kultúra részét, leginkább kommunikációs eszközként, vagy akár adminisztratív tételként szerepelnek a cégek listáján” – mondta Biró Ferenc az Ernst & Young Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág vezetője. „A magyar vezetők cégüket visszaélés-biztos szervezetként tüntetik fel, ez azonban csak látszat. A magyar vállalatok elkötelezettnek tartják magukat a különféle vesztegetési- és korrupcióellenes szabályok betartásában és betartatásában, azonban csupán töredéküknél történt bármiféle felelősségre vonás azok megszegésekor. Ezek az intézkedések a kívánt hatás ellenkezőjét váltják ki, mintegy bátorítva az alkalmazottakat visszaélések elkövetésére.”

 

Ellenőrzés és szabályozás

A fenti következetlenséget mutatja az is, hogy a magyar vállalatok nagy része (90%) elsősorban a belső auditot tartja alkalmasnak a megvesztegetést kiszűrő szabályok betartásához. Jóval kisebb arányban fordulnak más, tapasztalataink szerint hatásosabb rendszerekhez, mint pl. a külső ellenőrzés, az etikai forródrót, vagy a lehetséges visszaéléseket mutató szoftveres jelzőrendszer.

„Téves azt hinni, hogy a meglévő ellenőrzési mechanizmusok az új kockázatokat is kezelni tudják. A felmerülő speciális kihívásokra és új körülményekre nem lehetséges további képzés és háttértudás nélkül alkalmazni az addig esetleg bevált rendszereket. Ennek tükrében figyelemreméltó, hogy Magyarországon a vállalatok csupán harmada von be munkájukba külső tanácsadókat, vagy külső jogi irodákat. Ilyen kényes esetekben, mikor a vállalat alkalmazottai, vagy akár maga a felső vezetés érintettsége kerül terítékre, független szakértők rálátása és objektivitása elengedhetetlen egy hatékony vizsgálat lefolytatásához, és a megfelelő tanulságok levonásához” – hívja fel a figyelmet Biró Ferenc.

A hazai eredmények is jól tükrözik, hogy az üzleti világ eddig nem volt képes hatékonyan szabályozni a visszaéléseket, és igényli a kormányzati szintű beavatkozást valamint a szabályok külső betartását. Ahhoz, hogy a visszaélések száma csökkenjen, nagyobb szerepet kell szánni az állami szintű szabályozásnak és számonkérésnek. Ezt tükrözi az is, hogy a válaszadó hazai cégek mindössze 6 százaléka gondolta úgy, hogy a szabályozó szervezetek és a törvények betartására hivatott illetékes hatóságok képesek hatékonyan ellátni munkájukat és ítéletet hozni. A megkérdezett vezetők 84 százaléka üdvözölné, ha az ellenőrzési szervek hatékonyan élnének jogosítványaikkal, ami nemcsak a közép-kelet-európai régióban (75%), de globálisan (69%) is kimagasló érték.

Generációváltás szükséges

A kutatás válaszait vizsgálva elmondható, hogy sürgős és hathatós eredményeket kell elérni a törvények, szabályok és etikus üzleti magatartás betartatásának területén, amihez meghatározó állami szerepvállalás is szükséges. Ebben a harcban kiemelt szerepet kell adni nemcsak az ellenőrző hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak, hanem az oktatásnak is. Hiszen kiemelten fontos, hogy a jövő munkavállalói már a közép- és felsőfokú tanulmányok elvégzésekor megismerkedjenek a transzparens működés és az etikus üzleti viselkedés alapjaival.


Kiadványunk a DigitalStandon is elérhető!  

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Hirdetés

Minden eddiginél több, összesen 10 első díj talált gazdára az idei Invitel InnoMax Gálán. Az Invitel immár hatodik alkalommal meghirdetett innovációs seregszemléjén a felhő alapú technológiák valamint az integrált megoldások álltak a fejlesztések középpontjában.




Hirdetés

Árfolyamok

EUR: 315,04CHF: 303,51USD: 282,75