Svájcból hozatom az öko minősítésű takarmánykiegészítőket. A 16 százalék fehérjetartalom pedig borsóból és bio napraforgó-préselvényből áll össze az abrakban, nem GM-szójából” – mondja az igényességéről híres dunapataji tenyésztő, Bévárdi Pál. A Golf-Szelid Bt. lacaune törzstenyészete 500 anyajuhból és 11 tenyészkosból áll. Dunaföldvártól nem messze, a folyót övező Natura 2000-es területeken termelnek 430 hektárnyi ökogazdálkodásba vont területen, amiből 300 hektár a legelő. Háremszerű pároztatásban 45–50 anya jut egy apára. „Részint tenyészállatokat adunk el itthon és a környező országokban, részint magát a tejet. Sajnos ez utóbbit csak 200 forint körüli áron lehet értékesíteni, míg Nyugaton 1,2 eurót is megadnának érte” – magyarázza a cégvezető, aki szerint ez csak a hagyományok hiányának tudható be. De a hagyomány megteremthető – vélekedik –, éppen ezért saját tejfeldolgozó létesítését is tervezi. Úgy tapasztalja, a minőség iránt a válság idején sem csökkent az igény. A táj termelési korlátait a maga javára szeretné fordítani a cégvezető: bio minősítésű túró és sajt előállítása a távlati cél. A termelési színvonalat már most is magasan tartja, hiszen a törzstenyészetből kifogástalan kondíciójú, küllemű és pedigréjű növendékeknek kell kikerülniük. Ennek csak egyik mozzanata, hogy a bárányokat nem 30, hanem 60 naposan választják le az anyatejről. Igényes takarmányozás A februárban ellett anyaállatokat 5–6 hónapon át fejik, eleinte csak naponta egyszer, majd kétszer. Táplálékuk javarészt tejsavasan érlelt, csomagolt lucernabála, ami fokozza a tejhozamot, és koncentráltabb tápanyagforrás, mint a „kopár szik sarja”. Április elsején még víz alatt állt az egész legelő, leghamarabb a hónap vége felé lehet kihajtani rá az állatokat. A legeltetésnek legalább annyi egészségügyi, mint anyagi előnye van – tudjuk meg Bévárdi Páltól. Így nemcsak olcsóbb takarmányozás, de a séta formába is hozza az állatokat. A tenyészkosokra különösen üzekedés előtt figyelnek oda, ekkor kiegészítésként E-vitamint, béta-karotint, cinket, mangánt, szelént kapnak a jobb spermatermelés érdekében. „A magas termelési szint miatt a juhoknak is szükségük van tél végén a vitamin- és mikroelem-pótlásra. Az állatok szaporodásbiológiai mutatói kulcsfontosságúak a jövedelmezőség szempontjából, akár tenyészállat, akár vágóállat előállítása a cél. Ezért az állatorvossal egyeztetve olyan takarmányozási programot dolgoztunk ki, ami ezt szolgálja” – árulja el a siker egyik kulcsát Bévárdi Pál. A program része, hogy az üzekedést, a megtermékenyülést, a beágyazódást javító takarmány-kiegészítőket (MicroCare oldat) itatnak, valamint spermavizsgálatot végeznek a kosoknál. A takarmányok toxinszennyezettsége is gondot okoz egyes években. Ekkor toxinkötők, illetve máj- és vesevédő vitaminok adhatók jó eredménnyel. „Régebben voltak gondjaink az ellés körül, amikor 2–3 magzat összegabalyodott a méhben. Ezen végül szelekcióval lehetett javítani. Fontos a jó állatorvos is, aki ésszerűen gondolkozik, és sok mindent megtanít az állatgondozóknak.” Az említett állatorvos Mészáros Zsolt, aki a legfontosabb problémákra és a megelőzésre koncentrál. Nemcsak az állományokat járja, hanem részt vesz takarmány-kiegészítők és fitoterápiás készítmények kifejlesztésében is. Sőt, Hartán egy kézműves termékeket gyártó húsfeldolgozót működtet, nyáron pedig művésztelepet. Egyszóval energikus és nyitott fiatalember. „Egy juhállományban a legnagyobb kárt az elhibázott takarmányozással tehetjük. Erre vezethető vissza az összes probléma fele” – vallja az állatorvos. A clostridiumos enterotoxémiát, illetve a kólis bélgyulladást például a hirtelen takarmányváltás, a bendő megterhelése válthatja ki. Fontos, hogy fokozatosan szoktassuk át az állatokat a legelésre. Az első kihajtás csak pár óra legyen, főként, ha pillangóst is vetettünk a legelőbe.   A bundától kövér „A jó legelő nagy víztartalmú, a téli, száraz takarmány után hirtelen telíti a bendőt, miközben a bevitt energia- és tápanyagtartalom nem elég. Főleg a tejtermelő állományokra kell ügyelni. Ilyenkor még az állatok nagy gyapjúban vannak, és észre sem vesszük, hogy fogyni kezdenek. Hentesfogásokkal hetente célszerű kondícióbecslést végezni. A medence környékén és a hát közepén markoljuk meg az állat csigolyáját. Ha a tövisnyúlványt kiérezzük, alultáplált az állat. Ha az izomszövet szinte fölé domborodik, akkor túl jó a kondíciója, ami tenyészállatoknál szintén hátrányos” – magyaráz Mészáros Zsolt. Megoldás: a legelés kezdetekor az abrakot se hagyjuk el teljesen, és biztosítsunk száraz szálas kiegészítést is. A napi adagot reggelre, estére osszuk meg. Újabban elterjedt a csomagolt bála etetése, ami kiváló tápanyagtartalmú szenázs. De vannak, akik nedves CGF-et, cukorrépaszeletet is etetnek, vagy takarmány­répát. Ennek főként ott van jelentősége, ahol fejik az állományt. A földdel szennyezett takarmányban számos Clostridium faj, illetve Listeria baktérium bújik meg, ami súlyos, elhullással járó megbetegedést válthat ki. Ellenük vakcinával és a takarmány tisztán tartásával lehet védekezni. Egyes oltóanyagok akár 8–10-féle Clostridium faj ellen is hatásosak, ezért kihajtás előtt célszerű kezelni velük az állományt. Ezután a teljes legeltetési szezonon át megmarad a védettség. „A bárányok leválasztása után jelentkező bélgyulladás megelőzésére gyógynövények illóolajait tartalmazó takarmány-kiegészítőt használunk, aminek nincs élelmezés-egészségügyi várakozási ideje, így a vágóbárányok bármikor értékesíthetők. Mi a Herbamix Entero nevű készítményt használjuk” – nyilatkozza a cégtulajdonos.   Élősködők kint, bent A termeléskieséssel járó problémák egyötödéért a különféle paraziták a felelősek. Külső parazitózisok a rühesség, a kullancsosság, a pak­lincsosság, a szőrtetvesség. Belső élősködők a mételyek, férgek. Rühatka ellen kötelező védekezni, amit legegyszerűbben piretroidos vagy szerves foszforsav-észteres fürdetéssel tehetünk meg. Bevált készítmények a Neocidol, a Tactic, a Neo­sto­mo­san. Célszerű a fürdetést a májusi nyírást követő időpontra tenni, hogy a gyapjú minél kevesebb szert vegyen fel. Fürdetés helyett alkalmazhatók az avermectinek csoportjába tartozó injekciós készítmények is. Pár példa a teljesség igénye nélkül: Decto­max injekció, Ivergen premium LA, Biomectin, Ceva­mec­tin, No­ro­mec­tin, Vetimec inekció. Ám fejt állományban, mint Bévárdi Pál lacaune-jai, csak olyan készítmények alkalmazhatóak, amelyeknek a tejre nézve nincs várakozási ideje. Szintén ajánlott a belső féregtelenítés (szájon át, takarmányba keverve vagy injekció formájában) még a kihajtás előtt, így a petéket nem a legelőn szórja el az állat. Az állatgyó­gyászati termékek forgalmazói az állatorvosok kérésére akár ingyenes parazitológiai vizsgálatot is végeznek a bélsárból, és ennek tükrében célzottan ajánlanak megfelelő készítményt. A mételyek ugyanis nem reagálnak minden olyan szerre, ami az egyéb férgeket kihajtja, és az egyes készítmények hatástartama is nagyon különböző. Fontos, hogy a telepen található összes állatot – beleértve a kutyákat is! – egyszerre féregtelenítsük, hogy egymást később ne fertőzhessék meg. A legelő állapota sem mellékes. A mostani belvizes tavaszon nagy a veszélye a mételyes fertőzéseknek, mivel köztigazdáik (mint az iszapcsiga), kedvelik ezeket a körülményeket. Ha nem természetvédelmi területről van szó, bátran kezelhetjük rézgálicos oldattal a pangóvizes foltokat. Vagy húzzunk egy ekenyomot, és vezessük le a vizet. Fogasolással fellazíthatjuk a gyep filcét, így jobban befogadja a vizet, másrészt terítjük vele a bélsarat. Ha a természetvédelmi hatóság semmiféle ápolást nem enged, akkor nincs mit tenni, várni kell a kihajtással. Sokat tehetünk állataink egészségért a jól elhelyezett etetővel, itatóval is. Tegyük „dombra” vagy szilárd padozattal ellátott helyre, hogy ne a saját vizes bélsarukban tapossanak az állatok, amikor inni vagy abrakolni mennek. Ez ugyanis a büdössántaság kialakulásának melegágya. Nyáron a legyek, szúnyog ellen rovarriasztó szerekkel lehet védekezni (pl. Coo­pers Spot On). A szúnyog terjeszti a – Nyugat-Európában tavaly nagy ria­dalmat keltett – Schmallenberg-vírust és a kéknyelv betegséget. Fertőzés hazánkban is várható, ezért a juhokat óvni kell tőle.   Fertőzések Mészáros Zsolt tapasztalata szerint a juhászatokban nagyjából 15 százalékban baktériumos, vírusos betegségek okoznak termeléskiesést. A bejelentési kötelezettség alá eső betegségeket folyamatosan szűrik Magyarországon, előfordulási gyakoriságuk éppen ezért viszonylag alacsony. Ilyen például a vetélést okozó brucellózis. Fertőzések szempontjából rizikót jelent a közös legelő, ahol idegen állományok keresztezik egymás útját, ugyanígy veszélyforrás minden jövevény állat. A tavaszi állomány-frissítéskor értesítsük a hatósági állatorvost. Kötelező a Brucella ovis vizsgálata, ajánlott a a Chlamydia, a Brucella mellitemsis, a Maedi visna vizsgálata. A surlókórtól, leptospirózistól, kéknyelvtől, Schmallenberg-vírustól való mentességről célszerű igazolást kérni. Csak negatív szerológiai vérvizsgálat esetén szabad az új egyedeket az állományba engedni. Mészáros Zsolt akkor nyugodt, ha a negatív eredmény ellenére is két héten át karanténozzák a jövevényeket, eközben elvégzik a parazita elleni kezeléseket. Esetleg egy hosszú hatású tetraciklin injekciót is adnak a juhnak a lappangó baktériumos betegségek ellen. „Sajnálom, hogy ennyire kevés figyelmet kap a juhok egészségügyi helyzete. Az unióban engedélyezett vakcinákból csak nagyon kevés oltóanyagot hajlandóak a magyar gyógyszerforgalmazók törzskönyveztetni és behozni” – fűzi hozzá a dunapataji tenyésztő. „Romániában, Szlovákiában, Spanyolországban oltással védekeznek a büdössántaság és a chlamidiózis ellen is. Ezek ellen jelenleg Magyarországon nincs elérhető készítmény.”   Álljon a lábán! „Egy rossz évjáratban vagy rossz tartástechnológiával az állomány felét is érintheti a büdös­sán­ta­ság. Ha szárazon tartjuk az állatok tartózkodási helyét, az etetők környékét, és odafigyelünk a körmölés higiéniájára, máris sokat tettünk a visszaszorítására” – magyaráz Mészáros Zsolt. A sánta állatok kedvetlenek, keveset mozognak, rosszul esznek, gyengén termelnek. Ez a baktériumos betegség tényleg nagy kiesést jelent egy telep életében. Bévárdi Pálnál nagy odafigyeléssel tudják 10 százalék alatt tartani az előfordulási gyakoriságát, pedig csontszáraz az alom, betonozott az etetőtér és mintaszerűen körmölnek, fertőtlenítenek. Ottjártunkkor egész nap esett az eső, a juhok a száraz hodályban ropogtatták a szálast. Az utolsó turnus pedig éppen akkor hagyta el a 48 állásos fejőházat. Ideje lenne már legelőre menni – ha a víz engedné. A nedves szik azonban lúgos, fölpállik rajta a köröm. Márpedig a büdössántaságot olyan gennykeltő baktériumok okozzák, amelyek a gyenge szerkezetű köröm kéntartalmú szaruját fogyasztják – ezért büdös a sánta állat. Könnyű összetéveszteni a két ujj közötti faggyúmirigy gyulladásával, vagy azzal a kellemetlen szaggal, amit nyáron az apró sebekbe lerakott légylárvák, a nyüvek okoznak. Mivel a hatásos spanyol vakcinát nem törzskönyvezte Magyarország, más módon kell védekezni ellene:   1. A telep áteresztő pontjain, ahol az állatok fejésre, legelőre, vagy etetőhöz mennek, alakítsunk ki tapostató medencét a lábvég fürdetésére. Ezeket töltsük fel havonta egyszer-kétszer például rézgálic-klórmész oldatával, vagy speciális habosítóval ellátott lábvégfürösztővel. 2. Az alom legyen mindig száraz, az etetőtér szilárd, vízelvezető padozatú. 3. A köröm szerkezetét, keménységét vitamin- és nyomelem-kiegészítéssel javítani lehet. Ilyen a réz, a cink, a biotin, a mangán. 4. Az állományt folyamatosan és szakszerűen körmölni kell. Tavaszi feladatok a juhászatban Legelő- és gyepgazdálkodás: gyomirtó kaszálás, fogasolás, vízállásos területek lecsapolása, rézszulfátos kezelés a pangóvizes foltokban (környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal egyeztetve) Állományfelmérés: 1. kondícióbecslés hentesfogással (a nagy gyapjú elfedi a valós kondit!) 2. alacsony kondíciójú állatokból külön takarmányozási csoportot létrehozni 3. általános egészségügyi állapot felmérése az alábbiak szerint: lábvégproblémák (sántaság %-os előfordulása) bélsárvizsgálat (paraziták) külső élősködők vannak-e? szőranalízis (mikroelem-ellátottság) körmözés kihajtás előtt parazita elleni kezelések (ha volt bélvizsgálat, ennek tükrében) vakcinázások elvégzése endemiásan előforduló betegségek ellen (pl. lépfene, enterotoxémia, sercegő üszög, rosszindulatú vizenyő) monitoring jellegű vérvizsgálatok elvégzése (brucellózis, maedi visna, chlamydia, leptospira) termelésből kivonni kívánt vágóállatok elkülönítése (élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása) Készítmények és árak* (nettó) Vakcinák: Miloxan 10 000 Ft/100 ml, 2 ml/állat Covexin-8 12 000 Ft/100 ml, 2 ml/állat Coglamun 10 100 Ft/100 ml, 2 ml/állat Covexin-10 27 000Ft/100 ml, 2 ml/állat Fürdetőszerek (szerves foszforsav-észterek): Tac-tic oldat 9000 Ft/liter, 500 l vízhez Neo-stomosan oldat 19 000 Ft/liter, 500 liter liter vízhez Neocidol 600EC 7 500 Ft//liter 500 liter vízhez Spot-on készítmény kullancs, paklincs riasztására, szúnyog távoltartására: Coopers spot-on 10 000 Ft/250 ml, 5 ml/állat Ekto- és endoparazitairtók (kivéve mételyek): Ivermectint tartalmazó injekciók rühösség megelőzésére, 1 ml/50 kg testtömeg (2x adandók, 10–14 nap eltéréssel) átlagár 40 Ft/ml Rühösség megelőzésére csak 1x adandó a Dectomax injekció 70 000 Ft//500 ml, 1 ml/50 kg testtömeg Csak endoparazita esetén Flukiver injekció 7800 Ft/250 ml, 6 ml/állat Szájon át adható, parazitaellenes szuszpenzió: Vermitan 17 000 Ft/5 liter, 20 ml/állat Levafast diamond 25 000 Ft/flakon, 12 ml/állat Flukiver combi 11 000 Ft/1 liter, 12 ml/állat Albendavet 3400Ft/1 liter, 20 ml/állat Sántaságkezelő spray-k: Cyklo spray 2600 Ft/flakon Alamycin spray 2300 Ft/flakon Tardocyklin spray 1700 Ft/flakon Orondo spray 1900 Ft/flakon Egy állat legelőre indításának hozzávetőleges költsége: Fürdetés a külső élősködők ellen: 40 Ft Baktériumok elleni védelem vakcinával: 200 Ft Endoparaziták elleni injekció 200 Ft vagy szuszpenzió 70–140 Ft Körmölés, lábápolás: 40 Ft * Az árak tájékoztató jellegűek. A készítmények vényre kaphatók, és állatorvos felügyelete mellett alkalmazhatók.  

A technológia adott és rohamosan fejlődik. Az erős gyártói árversenyben a fogyasztók számára is egyre elérhetőbbé válnak a szolárpanelek. A hazai boomhoz viszont az kell, hogy a zöldáram átvételi ára a mainál magasabb legyen.

Ha az elkövető nem tudja, hogy melyik hazai vagy uniós intézmény sérelmére szegi meg a támogatási szabályokat, nem hivatkozhat arra, hogy tévedett. Az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek szándékos megsértése gazdasági bűncselekménynek számít.

Jelentősen befolyásolhatja idei eredményünket a mezei leltárban feltüntetett érték. A valóságosnál kisebb érték szerepeltetése ugyan csökkenti adóterhünket, ám kockázatos a NAV-val szemben. Költségeink eltúlzása pedig árképzésünket befolyásolhatja előnytelenül.